106419. lajstromszámú szabadalom • Berendezés zsírsavak koncentrálására és víztelenítésére
— 2 — lessen igen nagy főkolonna t használni, előnyös, ha kihasználjuk azt a tényt, hogy az a folyadék, mely e kolonna alsó tányérjairól elfolyik és mely tiszta sav, tér-5 fogata igen kiesi, az oldószerben, igen gazdag, a kolonnát tápláló folyadékéhoz képest, és hogy ennek folytán a kolonnának e része csak minimális teljesítményt kell hogy szolgáltasson. Helyén való tehát, ha. 10 a főkolonna egész, alsó részét olyan kis kolonnával helyettesítjük, mely a főkolonnával úgy van összekötve, hogy a folyadék a főkolonnából a kis kolonnába folyik, míg e kis kolonna gőzeit a főkolonna 15 aljába vezetjük vissza. Az összes kolonnák felii'eti fűtésre való, megfelelő szervekkel vaunak felszerelve, mindazonáltal nincs semmi akadálya annak, hogy a hulladékvizekhez való kisko 20 Icnnát közvetlenül, pl. gőzbefavat<<ssaJ ííitsük. A találmány keretén belül maradunk akkor is, ha a berendezés egy részét nyomás alá. helyezzük, pl. azért, hogy mini-25 mális forrpontú elegyek keletkezését segítsük elő, vagy azért, l.ogy egyik kolonnából a másikba történő hővisszany érést tegyünk lehetővé. A gyakorlatban ugyancsak előnyös, ha 30 a folyadékvezetékekbe kiegyenlítőtartányokat iktatunk be. Minthogy a zsírsavak hajlamosak arra, hogy azokat a fémeket, melyekből a kolonnák készülnek, erősön megtámadják, 35 ezt a káros hatást célszerű a minimumra csökkenteni. Folytonos üzemben a berendezésben levegő nincs és ennek folytán azt a savak gyakorlatilag számbavohető mértékben 40 nem is támadják meg, de az üzem leállításakor, vagy pedig a külső hőmérséklet hirtelen megváltozásai alkalmával, melyek a kondenzátorba érkező gőz áramlásában szabálytalanságokat okoznak, meg-45 történhetik, hogy a berendezésbe levegő kerül és a zsírsavak a berendezést ilyenkor támadják meg. Célszerű tehát, ha a berendezés összes szellőztető nyílásait olyan gazométerrel 50 kötjük össze, mely iners gázt, pl. nitrogént tartalmaz, úgyhogy lehűlése folyamán a, berendezés levegő helyett nitrogénnel teljék meg. Ebben az esetben a berendezés újból való felhevííésekor a nitro-55 gén a. berendezésből a gazométerbe visszaáramlik. A találmány szerinti berendezést alantiakban egy példaképein foganatosítási alakjában részletesen ismertetjük a csatolt rajzzal kapcsolatban, mely a berende- 60 zés vázlatát mutatja. Az alant ismertetendő példaképen! foganatosítási alak ecetsav víztelenítésére való, etilacetát oldószerként való felhasználásával, azonban ezzel a berendezéssel 65 azonos módon vízteleníthetünk, pl. vajsavat is, mikor is oldószerül etilbutirátot használunk stb. A víztelenítendő ecetsavoldat az (1) tartányban van, mely folytonos üzemben táp- 70 lálja a (2) extrahálóberendezést, melybe a (4) tartályból a (3) csővezetéken át etilacetát folyik. Ez az extraháló berendezés legelőnyösebben a 103066. sz. magyar szabadalom- 75 ban ismertetett szerkezetű. Ebből a tartályból az (5) csővezetéken át az oldószerrel keveri sav, a (6) csővezetéken át pedig a savban szegény hulladékvizek távoznak. 80 Az oldószer-savelegyet az (5) csővezeték a tányéros (7) kolonnába vezeti, melyet alsó részén a (8) csőkígyó fűt. Ezen kolonna felső részéből a gőzöket a (9) csővezeték a (1.0) kondenzátorba vezeti, mely- 85 nek kondenzátuma a (11) csővezetéken át a (12) dekantálótartányba folyik, melyből a felső réteget a (13) edényen át vezetjük el, melyet a (14) csővezeték köt össze a (7) kolonna tetejével, míg a másik (15) 90 csővezeték ezt a (13) edényt a (4) oldószertartállyal köti össze. A (12) dekantálótartányból a (16) csővezeték az alsó folyadékréteget a. (17) edénybe vezeti, amelyből kiágazó (18) cső- 95 vezetéken át a folyadék egy részét a (7) kolonnába vezethetjük vissza. A (17) edényből továbbá a (19) csővezeték a (6) csővezetékhez vezet. A (6) és (19) csővezetékek rendszerint egy tar- 100 tályba vezetnek, melyr a rajzon nincs feltüntetve. E (6) és (19) csővezetékek kis mennyiségű hulladékvizeit a (20) csővezetékkel a kis (21) kolonnába vezethetjük, melyet (22)-nél gőzbevezetéssel fűtünk, és 105 mely olyan berendezéssel van ellátva, melynek segélyével a maradékvizeket a (23) csővezetéken át elvezethetjük. E kis (21) kolonna felső részéből a gőzöket a (24) csővezeték a (25) kondenzá- 110 torba vezeti, melynek kondenzátuma a (26) dekantálótartányba folyik. E dekantálóból a felső folyadékréteget a (27) csővezetéken át a (4) tartányba vezetjük, míg az alsó folyadékréteget a (28) cső- 115
