106419. lajstromszámú szabadalom • Berendezés zsírsavak koncentrálására és víztelenítésére

Megjelent 1933. évi május hó 15-én. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106419. SZÁM. — lY/i. OSZTÁI.Y. Berendezés zsírsavak koncentrálására és víztelenítésére. Usines de Melle cég- Melle, azelőtt Société Anonyme des Distilleries des Deux Sévres Melle. A bejelentés napja 1931. évi december hó 2-ika. Franciaországi elsőbbsége 1930. évi december hó 11-ike. Ajánlottak már számos eljárást zsír­savak töményítésére és víztelenítésére, köztük azokat, amelyek abban állnak, hogy a kezelendő oldat savtartalmát ki-5 vonják, azután a keletkezett oldószer-sav­kivonatot lepárolják, egyrészt a tömény­vagy vízmentes sav, másrészt az oldószer elkülönítése céljából. A találmány olyan berendezés, amely-10 lyel az efféle eljárások iparilag, folytonos üzemben megvalósíthatók, amennyiben biztosítja a felhasznált anyagoknak a valóban gazdaságos üzemhez nélkülözhe­tetlen visszanyerését. 15 Az alant ismertetett berendezés alkal­mazása szigorúan arra az esetre korláto­zódik, melynél a használt oldószer vagy oldószer-elegy forráspontja a sav forrás­pontjánál alacsonyabb. 20 A berendezés első része valamely tet­szés szerinti rendszerű, folytonos műkö­désű extrahálóberendezés, amilyenek már nagy számban ismeretesek. Ezek közül bármelyik használható, feltéve, hogy 25 folytonos üzemű és vele a kezelendő sav­oldat tökéletesen extrahálható. Általában előnyben részesítendő az olyan berende­zés, amely az ellenáram elvén alapszik. Megjegyezzük, hogy a találmány keretén 30 belül ezt a berendezést magát nem ige nyeljük, hanem csak a találmány szerinti összberendezéssel együtt. A kérdéses extrahálóberendezés által szolgáltatott kivonatot egy — előnyösen 35 tányéros — desztillálókolonna középső ré­szébe vezetjük be. A kolonna felső részébe kerülő gőzöket a szokásos kondenzátor fogja fel; ezek a gőzök főként oldószerből és vízből állnak. A kondenzátumot a dekantálóba vezet- 40 jük, ahol az, rendszerint két rétegre vá­lik el. Ha a rétegeződés magától be nem következnék, a dekantálóba vizet kell be­vezetni. A dekantálót visszavezetőszervvel lát- íö juk el, amellyel a felső folyadékréteg egy részét — rendszerint az oldószert — a kolonnába visszavezetjük. A folyadék­réteg másik részét az extrahálóberende­zésbe vezetjük be, ahol az a műveletek 50 körfolyamatában hatását újból kifejti. A dekantáló alsó folyadékrétegét rend­szerint víz alkotja, amely azonban még kis mennyiségű oldószert tart oldatban, melyet nem kívánatos elveszíteni. 55 Hasonló módon a savától megfosztott eredeti oldat, amely a berendezésből ki­lép, szintén oldva tartalmaz még ltis­mennyiségű oldószert. A dekantálóból és az extrahálóberende- 60 zésből kilépő folyadékokat egyesítjük és csővezetékeken át segódkolonnába — cél­szerűen tányérrendszerűbe — vezetjük, amely dekantálóval és kondenzátorral van ellátva. 65 Ez a második deikantáló visszafolyó be­rendezéssel van ellátva, mely megengedi a vizes rétegnek a kis kolonnába való visszavezetését, míg a felső réteget, mely tiszta oldószerből áll, újból az extraháló 70 battéria felé irányítjuk, hogy azt az eljá­rás folytonos folyamába visszavezessük. A főkolonna alján lecsapoló berendezés van, melyből koncentrált vagy vízmentes savat kaphatunk. Mindenesetre azonban 75 takarékossági szempontból, hogy ne kel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom