106415. lajstromszámú szabadalom • Egyidejű rezgéselemező

Megjelent 1933. évi május lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI S^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106415. SZÁM. — VII/F. OSZTÁLY. Egyidejű rezgéselemző. Nemes Tihamér oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi november hó 27-ike. A találmány tárgya olyan berendezés, imely tetszőleges rezgésjelenséget egyidejűleg részrezgéseire bont és azokat mennyiségileg is kimutatja, illetőleg fei-5 jegyzi (regisztrálja). Az eddig ismert rez.géselemzők abban térnek el a találmánytól, hogy kivétel nélkül mind csupán egymásutáni elemzésre alkalmasak, miáltal rövid időtartamú rezgésfolyamatok álta-10 luk nem. elemezhetők. Miután ezenfelül az eddigi rezgéselemzőkhöz a drága és nehézkes, minden rezgésszámhoz, precíziósán kiképezett lámpagenerátor nélkülözhetetlen, ezek a gyakorlatban nem terjedtek el. 15 A találmány egyszerűen és azonnal indikálja a vizsgált jelenség összetevőinek rezgésszámát, amplitúdóját és fázisszögeit. A fázisszögeket az eddig ismert eljárások egyáltalán nem jelzik. A találmány a tele-20 foniánál, pl. mikrofonok, vonalak, végkészülékek, erősítők és egyéb átviteli berendezések torzításainak közvetlen és áttekinthető kimutatására alkalmas. Studióátviteli és hangosfilm-készülékek üzembe-25 helyezésénél a találmány szerinti indikátort állandóan figyelni lehet, ami a felsorolt készülékek beállítását, korrigálását ideálisan megkönnyíti. A találmány azonkívül akusztikai vizsgálatokra is alkalmas, 30 értve alatta zenei hangok, zörejek stb. automatikus szétbontását és regisztrálását. A találmány szerint az elemzendő rezgést elsősorban fényerősség-ingadozá-35 sokká alakítjuk. Ha pl. hangrezgésről vanj szó, ezt mikrofonon fölvéve erősítőkön át, pl. ködfénylámpába vezetjük, melynek fényerőssége az áramerősséggel arányos. E fénnyel megvilágítunk egy külső erő-40 forrással gyors forgásban tartott tárcsát, melyre fekete és fehér körcikkek vannak ráfestve. Az a jelenség, hogy a tárcsa „állni" látszik, ha a fordulatszám és az egyszínű körcikkek számának szorzata egyezik a fény rezgésszámával, már kb. 45 1830 óta ismeretes. Pontosabb vizsgálatok szerint azonban az a megállapítás, hogy a tárcsa „állni látszik" nem helytálló. A fehér-fekete körcikkek ugyanis a valóságban elmosódott szinuszoidális felületi- 50 fényességű foltok alakjában jelentkeznek, amelyeknek fényerőssége arányos az elemzés alatt álló részrezgés amplitúdójával. Ez az új jelenség képezi a találmány lényegét. Egy olyan tárcsa tehát, 55 amelyre oly módon szerkesztett beosztásokat festettünk, amelyek az elemzendő egész, rezgésszámtartoimányt felölelik, forgásközben egyidőben mutatja (álló foltok alakjában) az elemzett folyamat összete- 60 vőit rezgésszám, erősség és fázis szerint. Az 1. ábra egyszerű tárcsát ábrázol, a 2. ábra egymásutáni elemzésre való berendezést mutat, a 65 3. és 4. ábra az eltakaró ernyő kivágásait mutatja, az 5. ábra kivágást helyettesítő sűrűségablakot ábrázol, a 6. ábra henger alakú forgástestet tüntet 70 fel, a 7. ábra a forgástest fordulatszámának ingadoztatására való berendezés vázlata, a 8. ábra Fourieranalizist automatikusan végző tárcsa képe, a 75 9. ábra szomszédos rezgésösszetevők elemzésére való tárcsát tüntet fel, a 10. ábra folytonos tárcsát ábrázol, a 11. ábra ennek változata, a