106412. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony közegek közötti energiaátadásra

Megjelent 1933. évi május lió 15-én. MAGIAK KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106412. SZÁM. XXI/C. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés folyékony közegek közötti energiaátadásra. Jendrassik György oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi október hó 16-ika. A találmányt alkotó eljárás és berendezés a folyékony közegek közötti energiaátadásnak, főleg azon eseteiben kap alkalmazást, amelyekben valamely primár kö-5 zeg segélyével bizonyos sekundár közeget alacsonyabb nyomásról magasabb nyomásra viszünk át. A találmány szerint a primár közeg a sekundár közeget forgó mozgásba hozza és az ezen forgás követ-10 keztében beálló nyomás eloszlás létesíti a sekundár közeg kívánt tulajdonságú áramlását. A találmánynak egy speciális és az eljárás megértésére alkalmas alkalmazási 15 módja a következő: Gőzkazánból elvett gőz (primiír közeg) segélyével a kazánba tápvizet (sekundár közeg) juttatunk. Ezen alkalmazási módnak az ismeretes, ezen célt szolgáló gőzinjektorokkal szemben 20 nagy előnye az, hogy nem csupán hideg, hanem bármily hőfokú meleg vizet is képes a kazánba táplálni. Ezen alkalmazási mód egy kiviteli példájának kereszt- és hosszmetszete az 25 1. és 2. ábrákon, egy másik kiviteli példa azonos metszetei a 3. és 4. ábrákon vannak feltüntetve. Az 5. ábrán egy gőzkiválasztóval felszerelt újabb kiviteli változat látható. 80 Az 1—2. ábrán az (1) tárcsaformájú térbe, mely külső felületén a (3) kiömlőnyílásban végződő (2) spirálissá van kiképezve, csatlakozik egyrészt a (4) ugyancsak táresaformájú és kerületén az (5) be-35 ömlőnyílással kezdődő (6) spirálissá kiképzett oldaltér, másrészt pedig a (7) beömlőeső. Az (5) nyílás a primár közeg, a (7) cső pedig a sekundár közeg bebocsátására való. A (3) nyíláson át a sekundár közeg és esetleg egészben vagy részben a 40 primár közeg távozik. Ezen elrendezés működése a következő: Tegyük fel, hogy a primár közeg gőz, a sekundár pedig víz és szolgáljon ezen szerkezet valamely kazánnak vízzel való 45 táplálására. Legyen az (1) tér vízzel teljesen kitöltve (pl. az egész szerkezet vízszin alá helyezve) és csatlakozzék a (3) nyílás pl. visszacsapó szelep közvetítésével a kazánhoz, a (7) cső pedig pl. egy 50 (magasabban fekvő) víztartályhoz. Az (5) nyíláson át tangenciálisan belépő gőz az (1) térben levő vizet forgásba hozza, miáltal az (1) tér kerületén a nyomás megnövekszik. A beáramló gőz a folyadék 55 forgását állandóan gyorsítja, amíg a kerületi nyomás a kazánnyomást eléri, mikor is az áramlás radiálisan kifelé megindul. Ezen az alapon lehet a sekundar közeget a primár közegénél magasabb 60 nyomásra is szállítani, mivel pl. nagy sebességgel érkező fáradt gőz folytonos forgatással addig gyorsítja a sekundár közeget, míg a kellő nyomómagasság előáll. A primár gőz a vízben — azt előmele- 65 gítve — vagy lecsapódik, vagy pedig, ha ez a víz magas hőfoka folytán nem lenne lehetséges, mint könnyebb közeg radiálisan befelé szorul ós a (7) csövön át a víztartály vízszine fölé távozik. 70 A tárgyalt műszaki feladat többféle szerkezeti módosítással valósítható meg. így pl. lehetséges a 3—4. ábrák szerint a sekundár közeget is tangenciális sebességkomponenssel vezetni be. Erre szolgál a 75 (9) belépő nyílás, mely a (10) spirálissal megy át a (8) térbe. Ezen elrendezésnél tehát a primár és sekundár közeg találkozásánál már a sekundár közeg is bír for-