106411. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ingadozó feszültségű áram időegyenértékének és feszültségegyenértékének meghatározására
5 — ^ +_3L = V Cw8 / __ 3L CcüS ' (Cto»)2 = 3L = CL2 cú8 — 2Lw 4- -rr—0 (j Ct)2 3 d E 5 Látnivaló, hogy ^— folytonosan változik O-tól ^-ig (u = 0 helytől ® = jJq Helyig) és így azt L és C megfelelő választásával bármely valós értékkel egyenlővé tehetjük. 10 Ilyen elrendezés mellett a rezonanciakörből, megfelelő áttételi viszonyú transzformátor alkalmazása esetén, melynek pri már tekercse egyben az önindukciós tekercset helyettesítheti, ill. pótolhatja, 15 csak olyan kevés áramot, azaz energiát veszünk el, hogy abban a viszonyok csak igen kevéssé torzulnak el, úgy, hogy teljesen kielégítő kompenzáiciót érünk el. Megjegyezzük, hogy •wattóraszámlálók-20 nál, amelyeiknél a feszültségtekeres áramfelvétele a frekvenciával ugyancsak fordítva arányos, ez a körülmény hibát azért nem okoz, mert a tekercs és a rotor közötti kölcsönös indukció a frekvencianö-25 vekedéssel kb. ugyanolyan mértékben növekszik, amily mértékben a feszültségtekercs árama az önindukció következtében csökken. A találmány szerinti berendezésnél azonban az áramfelvétel a freik-30 venciaváltozással a lineárisnál lényegesen meredekebben változik, úgy, hogy ez a két hatás a fentebb leírt kompenzáció nélkül nem kompenzálja egymást. A tekercs és rotor közötti induktivitás-növekedés a 35 találmány szerinti berendezésnél olyképen vehető számításba, hogy a frekvenciakompenzációt nem teljesen, hanem csak pl. 12/13 részben eszközöljük. Az esetben, ha a berendezés megengedhető feszültséghatárain kívüleső feszült-40 ségnél kell vizsgálatokat folytatnunk, a berendezést megfelelő áttételű transzformátor közbeiktatása mellett kapcsoljuk a hálózatra. A találmány szerinti berendezésnek fő- 45 leg egyenáram számára szerkesztett foga-, natostíási alakjánál természetesen egyenáramú számlálómotort használunk, melyet gáztöltésű kisütőcsővel és ohmikus • ellenállással kapcsolunk sorba, adott eset- 50 ben kaszkádkapcsolásban. Szükség esetén ugyanis, azaz ha egy csővel nem bírunk a feszültség és áram közt elég meredek összefüggést elérni, a következő kaszkádkapcsolást használhatjuk: 55 A kapocsfeszültséggel nem elég meredeken növekedő áramot adó áramkörbe állandó ohmikus ellenállást kapcsolunk; ezen ellenállásra annak kapcsaival párhú- • zamosan egy az elsőhöz hasonló felépí- 60 sétű áramkört kapcsolunk, vigyázva arra, hogy ezen második kör áramfelvétele csekély legyen az ohmikus ellenállás áramfelvételéhez képest. Az első kör árama, tehát a beiktatott ohmikus ellenállás ka- 65 pocsfeszültsége a hálózat kapocsfeszültségének a lineárisnál meredekebb függvénye, a második körben folyó árain viszont ezen lineárisnál meredekebb függvénynek lineárisnál meredekebb függvénye 70 lesz; ezen lépéseket már most tetszés; szerint ismételhetjüJk, azaz többszörös kaszkádíkaposolást is használhatunk, anynyi fokozattal, ahány a kívánt meredekség eléréséihez szükséges. 75 Az áraimkörbe szükség esetén még más, ellenállásukat a feszültség függvényében változtató szerveket isi kapcsolhatunk, adott esetben önmagukban, pusztán ohmikus ellenállással kombinálva is. Ily mó- 80 don készíthetjük az egyen- és váltóáramra használható berendezést, melynél mindkét áramnemre használható számlálómotort használunk, melyet pl. thyritből való ellenállással sorbakapcsolt ohmikus ellenál- 85 lásból alkotott áramkör valamely szervéhez kapcsolunk a fent megadott módoni egy- vagy többfokozatú kaszkádba. Még előnyösebb, ha az állandó ohmikus ellenállást olyan ellenállással, pl. izzószállal, 90 helyettesítjük, melynek ellenállása a rákapcsolt feszülteéggel növekszik, mert így1 sarkain az áramerősségnek egynél magasabb kitevőjű hatványával arányos feszültséget vehetünk le. A lényeges min- 95 den esetben az, hogy a számlálómotor, fordulatszáma a feszültségnek olyan függvénye legyen, mint a vizsgálandó szerkezet vizsgálandó tulajdonsága, tehát pl. az izzólámpa élettartama. 100 Az időegyenérték és feszültségegyenérték meghatározása a találmány szerinti berendezéssel a következőképpen történik:
