106411. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ingadozó feszültségű áram időegyenértékének és feszültségegyenértékének meghatározására
— 3 — által átengedett áram hatása alatt a számlálóMiotor fordulatszáma a feszültségnek kivánt függvénye legyen. A hálózati feszültség és a felvett áram 5 között kívánt fenti összefüggést a hálózati feszültségeknél előforduló feszültséghatárok között könnyűszerrel elérhetjük. A folytóesévétől ugyanis azt kívánjuk, hogy Eo hálózati névfeszűltségnél olyan 10 J0 áramot vegyen fel, amely áraim épen megfelel a használt motor közepes terhelésének, továbbá, hogy a J áram a hálózati feszültség 13. hafcványável arányosan változzék, vagyis 16 J = A E1 3 ; amiből ^ = 13 A E*^ 13 ~ A méretezés folyamán előbb csak az . első differenciálhányadosra vagyunk 20 figyelemmel, vagyis először csak olyan vasmagot szerkesztünk, melynél az E — E0 környezetben Í^L — 13 — dE E Ez megint két lépésben történik. Elő-25 szőr felveszünk tetszőleges menetszámú csévét egy tetszőleges, de; végig állandó keresztmetszetű vasmagon és a mágnesezési görbe ismeretével kiszámítunk, avagy egy valódi modellen kimérjük az JE ösz-30 szefüggést a legkisebb feszültségektől oly feszültségekig, amelyek folytán beállott fluxus messze túl van a vas mágnesezési görbéjének könyökén. Ha a vas mágnesezési görbéjének könyöke elég éles, azt 35 fogjuk tapasztalni, hogy dJ dÉ aszerint, hogy a könyökön innen vagy a könyökön túl dolgozunk, kisebb, vagy 13J 40 nagyobb lesz -g-n él. A görbe folytonosságából következik, hogy a kettő között lesz egy hely, melynél ^ = lesz. Ha 45 ezt a helyet interpolációval meghatároztuk, rátérhetünk arra, hogy egy, még mindig állandó vaskeresztmetszetű csévét méretezzünk, melynél a ^ = —^ éppen J = J0 és E = E0 -nál 50 álljon be. Ha ugyanis a próbacséve vashossza lx keresztmetszete Fi menetszáma r^ volt és vele a = összefüggést Ix 55 áramnál és Ex kapocsfeszültségnél értük el és keressük ama csévét, melynek nx vashossza, = Fx vaskeresztmetszete mellett a mágnesezési gönbe ugyanezen pontján Eo lesz a kapocsfeszültség és Io a fojtócséve 60 árama, akkor, minthogy a cm-enkénti ni'ágn es ezőmen e tek számának meg keli maradnia: Pxlp __ Dl Ii cx li és az egy menetben indukált elektromoto- 65 ros erőnek a vas keresztmetszettel arányosan kell változnia: E„ Ea nx Fx ni Fx E két egyenletet egymással elosztva "tó. ni2 F, 70 Io_E0 U Kv . _ X Íf megszorozva a két egyenletet egymással: ~~ IxF, szavakkal: a fojtócséve vasköbtartalmát oly arányban kell növelni, amilyen arányban nagyobb az elérni kívánt 75 voltam-pere a próbaiosévén mért voltamperenél, a menetszám négyzetét pedig oly arányban kell növelni, amilyen . arányban nagyobb az elérni kívánt látszólagos ellenállásnak és a választandó vashossz 80 és keresztmetszet arányának szorzata a próbacséve látszólagos ellenállásának a -pröbacséve vashossz és keresztmetszetének viszonyával való szorzatánál. E számításnál, melynél három ismeretlent két 85 egyenlethői számítottunk ki, még egy adatot, pl. a vaskeresztmetszet és hossz viszonyát szabadon választhatjuk és erre szükség is van, hogy a vastestben keletkező ablak ne legyen túl nagy, de benne a 90 szükséges menetszám elférjen. Az így számított cséve méretei még mindig igen abnornrisniak adódnának (pl. 10 cm X 4 cm2 ), miért is ahhoz a fogáshoz folyamodhatunk, hogy a kiszámított vashosszat, 95 nem önmagában, hanem oly igával zárjuk, melynek mágneses ellenállása elhanyagolhatóan csekély a hasznos vasrész mágneses ellenállásához képest, mely pl. ahhoz képest kétszeres vagy háromszoros 100 keresztmetszetű. Ez a nagy keresztmet-
