106403. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lombfa-celluloz előállítására műrostokhoz és celluloz származékokhoz
Megjelent 1933. évi május lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JHEgfflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106403. SZÁM. — XIII/a. OSZTÁLY. Eljárás lombfa-celluloz előállítására műrostokhoz és cellulozszármazékokhoz. I. G. Farbenindustrie A.-G. Frankfart a/M. A bejelentés napja 1931. évi február hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi február hó 25-ike. Lombfának, különösen bükk- vagy nyárfának a szulfiteljárással való feltárása ismeretes. Másrészt ismeretes az is, hogy miként lehet valamely szulfiteljárással feltárt eellulóztartalmú anyagot utólagos alkaliás kezelési folyamattal nemesíteni és az alfaeellulóztartalom és a finomsági fok növelésével javítani. Mindezek az eljárások azonban, noha egészen általáno-10 san tetszőleges eellulóztartalmú anyag feldolgozására vannak beállítva, mindig csak a tűlevelűfa-cellulóz nemesítésével foglalkoznak. Az irodalomban (pl. M. Brot a Chemical Abstracts 22. kötetében, 15 1928. II., 3294. old., továbbá a „Papierfabrikant" folyóirat 1929. évfolyama, 32. füzet, 495—498. oldal) találunk ugyan indítványokat arra nézve, hogy a lombfacellulóz és pedig különösen a bükkfacellulóz, a 20 műselyemgyártás céljaira felhasználtassék, ezekben az esetekben azonban vagy az eljárást jelzik nem gazdaságosnak, vagy pedig arra hivatkoznak, hogy a lombfacellulóz nagy pentozántartalma 25 mindig hátrányos. Valószínűleg ez volt az oka annak, hogy eddig lombfának alkalmazásától, különösen a műselyemgyártáshoz, eltekintettek. Csak a legutóbbi időben ajánlottak Suida és Saidler a 111.385. sz. 30 osztrák szabadalomban egy eljárást cellulóznak műselyemcélokra való előállítására bükkfából. Ez az eljárás azonban salétrom-kénsavval feltárt bükkfa nemesítésére vonatkozik. 35 Azt találtuk, hogy a szulfideljárássa] feltárt lombfa, különösen bükkfacellulóz is, nemcsakhogy gazdaságosan előállítható, hanem mjíselyemre egészen különös előnnyel dolgozható fel, ha az efféle szul-40 íitcellulózt valamilyen módon alkáliával utókezelésnek vetjük alá. Ez a felismerés a műrostok előállításánál teljesen új. Különösen alkalmas erre a célra a szulfiteljárással feltárt bükkfacellulóz, amelyet úgy állítunk elő, hogy aj cellulózt 45 szobahőmérsékleten előbb 5%-os nátronlúggal 5 óra hosszat digeráljuk, azután sajtolással vagy centrifugálással az anyalúgtól olyan mértékben megszabadítjuk, hogy még körülbelül az anyag súlyára 50 számított 15% NaOH marad benne, mire azután az így kezelt cellulózt vízzel vagy gőzzel való felhígítás közben nyomás alatt főzzük, óvatosan kimossuk, fehérítjük és tovább feldolgozzuk. 55 Az eddig műselyemgyártáshoz használt tűlevelűfa-cellulózákkal szemben ennek a cellulóznak az az előnye, hogy rendkívül alacsony pentozántartalma következtében, — minthogy a pentozán ez- 60 zel az eljárással tökéletesen kioldható — valamint nagy cellulóztartalma miatt — amely egészen 98%-ig fokozható — a mártólúg szennyezését messzemenően meggátolja, egyenletesebb, hatásosabb szulft- 65 tálást tesz lehetővé, amivel az oldási folyamat egyszerűbbé válik és víztiszta, különösen jól szűrhető viszkózoldat előállítását biztosítja. Ezek a viszkóza előállításánál mutatkozó előnyök egyrészt annak 70 is tulajdoníthatók, hogy a lombfacellulóz magában véve kevés gyantazsír-tartalma következtében a viszkozoldat szűrésénél zavarok a kész műselyemnél hamis színeződések, vagy a selyemre való feldolgo-. 75 zás közben egyéb nehézségek nem lépnek fel. Az ÚRy éretlen, mint érett alkálicellulózból előállított effcle viszkozckat a fentemlített elcnyckcn kívül még kiváló fon- 80
