106382. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berndezés tüzelőanyagkeverékek explóziós energiájának kihasználására
Azonkívül nyilvánvaló, hogy az F0 (y — y0 j ac y erőnek másodpercenként az - 0 0 mozgásmennyiséget kell megsemmisítenie; azaz ac„ yo 5 Az 1. és 2. egyenletből következik, hogy 3. v: g í D l_ s + <5 " E Ha pl. kovácsolt vas- illetve acélcsőnél E == 2.101 0 kg/m2 -t és víznél s = 2.07.10* kg/m2 -t veszünk és a 3. egyenletbe 10 viszonyszámnak a V. D. L. normáliák szerinti értékét behelyettesítjük, akkor az(a) sebességre, vascsöveknél, kb. 1000 m/sec értéket kapunk. A 3. képlet mutatja, hogy az (a) para-15 méter bizonyos csőre és folyadékra jellemző mennyiség, mely kizárólag ezeknek állandóitól függ. Az (a) paraméter segélyével az a maximális YH nyomóm,agasság is meghatározható, mely véges hosz-20 szuságú csővezeték gyors elzárásánál fellép : YH = y0 + ^^°-g Az elzárt csőben a zárás után nyomáshullámzás lép fel. A nyomásrezgések rez-25 gési ideje T = , ahol is (L) a cső El hossza, (a) pedig a fenti paraméter, azaz a rezgések terjedésének sebessége. Hasonlóképen nyomásrezgések keletkeznek a csőkeresztmetszet nyitásánál is, 30 csak ezúttal az y—yo nyomásváltozás negatív előjelű. A fellépő rezgéseket természetesen a keresztmetszet nyitásának, illetve zárásának mértéke (teljes vagy részleges nyitás stb.), továbbá a nyitási, 35 illetve zárási időnek a nyomásrezgések rezgési idejéhez való viszonya is befolyásolja. Fentiek alapján az adagolócsőben előálló rezgések a kifolyatónyílások nyitása 40 és zárása következtében pontosan meghatározhatók. E rezgések ütemében löveljük be a munkacsőbe a folyadékoszlopokat, melyek a keveréket az öngyujtásig komprimálják. 45 Az eljárás megvalósítására alkalmas berendezésnek három főalkatrésze van. a) a szélkazánszerű folyadéktartály és az ahhoz csatlakozó csődarab alkotta adagolóiszerkezet, b) a munkacső, mely az adagolóezerke- 50 zet csövéhez csatlakozik és végül c) az energialevevő-sz,erkezet, melynek segélyével az átalakított explóziós energiát tetszésszerinti, pl. mechanikai energia alakjában hasznosíthatjuk. 55 Az adagolócsőnek a munkacső felé eső végén, valamint a munkaesőnek az adagolócsőhöz csatlakozó végén egy-egy nyílássiorozat van. Az adagolócső nyílássorozatai kamrába torkolnak, mely célszerűen 60 a fáradt folyadékot befogadó tartállyal közlekedik. A munkacső nyílássorozatai az elgázosító csővezetékkel közlekedő térbe torkolnak. Az adagolócső és a munkacső nyílásso- 65 rozatait, célszerűen forgó szerv, azonos ütemben zárja és nyitja. A vezérlőszerv a vízierőgép tengelyéről, pl. kényszerhajtással hajtható, azonban úgy is kiképezhető, hogy az, adagolócső 70 nyílásaiból kiömlő folyadék a vezérlőszervet turbinaszerűen hajtja. A munkacső szabad vége az energialevevő szerkezettel áll működő kapcsolatban. így tehát, pl. turbinarendszerű gép 75 esetén annak lapátjaira irányul. A vezérlőszerkezetet, célszerűen ugyancsak az erőgép tengelyéről, pl. kényszerhajtással hajtjuk. A turbinarendszerű erőgépet átjárt, fú- 80 radt folyadékot célszerűen szivattyúval, pl. a gép tengelyén iilő centrifugálszivatytyúval a folyadéktartályba szivattyúzzuk vissza. Ily módon a folyadék a berendezésben körforgást végez és ismételten hasz- 85 nosíthaitó. Az adagolóicső nyílássorozataival időszakosan közlekedő kamra csővezeték révén a centrifugáiszivattyú szívó terével köthető össze, oly célból, hogy a szi- 90 vattyú úgy az erőgépet átjárt fáradt folyadékot, mint a vezérlésre elhasznált folyadékmennyiséget a szélkazánba visszanyomja. Ha a berendezéssel nem mechanikai, ha- 95 nem nyomási energiát kívánunk termelni, a munkacsövet nyomásátalakító csővel közlekedtetjük, melyben a munkacsőből kilövelt folyadék a kívánt kompressziót végrehajtja. Ebben az, esetben a turbina- 101 rendszerű erőgép csupán a vezérlőszerkezet és szivattyú hajtására való és ennek megfelelően a berendezésben felgyorsított folyadékmennyiségnek csupán tört részével tápláljuk. 10
