106375. lajstromszámú szabadalom • Szappanozócsésze

Megjelent 1933. évi május hó 15-én. • MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106375. SZÁM. — Ill/b. OSZTÁLY. Szappanozócsésze borotválkozáshoz. ltadó Miksa gyárigazgató Budapest. A bejelentés napja 1932. évi április hő 25-ike. A borotválkozáshoz használt szappant rendesen ecset segélyével visszük rá az arcbőrre és ecélból a szappant vagy kézben tartjuk, vagy csészébe helyezzük és 5 abban nedves ecsettel dörzsöljük. Amig nagyobb szappandarab van a csészében, addig a nedves szappannak az ecsetre való rákenése, illetve az ecsetnek beszappanozása minden nehézség nélkül végezhető, 10 ha azonban a szappan egy része már elfogyott, a kisebb szappandarab, az ecsettel való dörzsölés közben a csésze fenekén ide-oda csúszik, úgy hogy az ecsetet nem lehet jól beszappanozni. Ez okból a bo-15 rotvaszappan végét rendesen felhasználatlanul el kell dobnunk. Ugyanez az eset akkor is, ha borotválkozáshoz rúdalakú borotvaszappant használunk, melyet egyik végénél fogva, ecset nélkül kenünk 20 fel az arcbőrre. Ha a szappanrúdnak kb. s/

4 része elfogyott, a visszamaradt darabot már kézzel nem lehet jól megfogni, mert ujjaink közül kicsiiszik és így ezt is használatlanul kell eldobnunk. Ezeken kí-25 vül igen gyakran megtörténik, hogy a csészébe helyezett szappan kiesik. E hátrányokat küszöböli ki a találmány szerinti szappanozóesésze, mely lehetővé teszi a borotváláshoz használt szappannak ultlolsó 30 csöppig való felhasználását. A találmány a csatolt rajzon példaképen felvett több kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig, az 1. ábra a szappanozócsésze metszete, a 35 2. ábra a szappanozócsésze felülnézete, a 3. ábra a szappanozócsésze egy másik kiviteli alakjának metszete, a 4. ábra a 3. ábrához tartozó felülnézet. az 5. ábra egy további kiviteli alak met- 40 szete, a 6. ábra pedig az 5. ábrához tartozó felülnézet. A találmány lényege az, hogy a csészének oly rögzítőszervei vannak, melyek 45 segélyével a borotvaszappan a csészéhez erősíthető. Az 1—2. ábrák szerinti kiviteli alaknál az (a) csésze fenekén négy, vagy tetszésszerinti számú és elrendezésű befeléálló 50 (b) rögzítőnyelv van elrendezve. Ha a (c) borotvaszappant behelyezzük az (a) csészébe és a fenékhez nyomjuk, a (b) nyelvek behatolnak a szappanba és azt a fenékhez rögzítik. Bármily kicsiny szap- 55 pandarab marad is a csészében, a (b) nyelvek azt fogvatartják, úgy hogy a szappannak legutolsó darabja is felhasználható. A 3—4. ábráit szerinti kiviteli alak 60 csak abban tér el az 1—2. ábrák szerintitől, hogy a (b) nyelvek egymás mellett, egy sorban vannak elhelyezve. Az 5—6. ábrák szerinti kiviteli alaknál az (a) csésze fenekének középső (d) része 65 le van siilyesztve, úgy hogy a fenékben lépcsős kiugrás keletkezik. Ennek a kiugrásnak oldalfalaiból állanak ki a (b) rögzítőnyelvek. A szappan egyik vége úgy van kiképezve, hogy pontosan beléillesz- 70 kedik a fenék kiugrása által alkotott üregbe, úgy hogy már a fenéklap kiugró részei maguk is rögzítik a szappant és ezt a rögzítést fokozzák a szappanba behatoló (b) nyelvek. 75 A rögzítőnyelvek tetszésszerint a csésze fenekéből, vagy oldalfalából lehetnek kipréselve, vagy pedig kipréselés helyett ezek