106372. lajstromszámú szabadalom • Dinamó járművek világítására

— t — lusosztás), melyek szabadon választhatók (pl. ez utóbbinak változtatásával a görbék ordináta-léptéke közel arányosan változtatható), belátható, liogy a két 5 görbe bizonyos felvételnél, ugyanazon fordulatszám-határok közt közel párhuzamosan haladhat, adott esetben pl. oly módon, hogy az (al) görbe inflexiós érintője ezen fordulatszám-szakaszban az, (a) 10 görbe majdnem egyenes (B—C—D) darabjával közel párhuzamos. A telítési fokok ós ordináta--léptékek (pólusosztások) megfelelő megválasztása szerint azonban a görbék esetleg nem az iménti, hanem 15 más közös, kisebb vagy nagyobb fordulatszám-szakaszban haladnak közel párhuzamosan. Ily esetekben a két görbe ordinátáinak: a vonatkozó feszültségeknek kiilömbsége, mint a 2. ábrabeli diagramm-20 ban is a külön kirajzolt (c) görbén éppen ezen felvételnek megfelelően látható, a fordulatszámtól gyakorlatilag független. A kitűzött feladat megoldását tehát két oly áramfejlesztőnek egymás ellen való 25 kapcsolása nyújthatja, melyeknek feszültségei egymásból a 2. ábrabeli diagrammok értelmében levonódnak. Ily példaképeni elrendezéseket tüntetnek fel (X C S cl tolt rajzok további 3., 4., továbbá 5. ós 30 7. ábrái. A 3. ábra szerinti elvi kapcsolásban két külön (1) és (2) mellékáramkör ű dinamó van egymás ellen kapcsolva, melyeknek gerjesztő áramkörébe a (3), illetve (4) sza-35 bályozó ellenállás van iktatva. A két armatúra vagy közös tengelyre, vagy pedig áttétellel vagy anélkül két külön tengelyre vr.n ékelve, úgy tehát, hogy fordulatszámuk vagy egyenlő, vagy arányos; 40 a két armatúrában gerjesztett feszültség tehát a fordulatszám függvényében egyetlen diagrammba rajzolható. Ha már most a gerjesztő áramköri ellenállások, valamint a mágneses telítési viszonyok az elő-45 zők értelmében úgy vannak megválasztva, hogy a (2) dinamó feszültsége a 2. ábra (a), az (1) dinamóé pedig (al) görbéje szerint változik, a felvett dinamópár eredő feszültsége a 2. ábra szerint az (nl—n2) 50 fordtilatszámbatíárok között praktikusan állandó. Emellett az egyes dinamók az armatúra-reakciók tekintetében lehetnek kompenzáltak vagy kompenzálatlanok; ha pl. mindegyik dinamó kompenzálatlan, 55 úgy az armatúra-reakció az (1) dinamó mágneses erőnyalábját s így indukált elektromotoros erejét erősíti, a (2) dinamóét pedig csökkenti. Ennek értelmében a 2. ábra (a) görbéje növekedő fordulatszámnál megfelelő aszimptotájától mind- 60 jobban lefelé, (al) görbéje pedig mindjobban felfelé letér, illetve ez utóbbi új telíkedő fij eredő mezőnek megfelelő új telítési aszimptotához közeledik. Végeredményben azonban oly (az előbbiektől 65 mindenesetre különböző) fordulatszámhatárok, melyek közt a dinamópár eredő feszültsége gyakorlatilag állandó, most is kijelölhetők lesznek. Az armatúra-reakció kompenzálásának 70 fontossága egy körülmény folytán azonban nyilvánvaló, s ez az a tény, hogy a terhelés növekedésével a kapocsfeszültség csökken. Kompenzálatlan dinamópár esetén ugyanis a terhelés növekedésével az 75 (a) görbe által reprezentált feszültség állcndó fordulatszámnál is esik, az (al) görbe által reprezentált feszültség pedig emelkedik, s így a feszültségkülönbség két okból is kisebbedik. Megfelelő kom- 80 penzáció esetén ez a hátrányos hatás elmarad, míg kompenzálatlan dinamóknál kisebb vagy nagyobb mértékben még akkor is jelentkezlietik, ha a fordulatszámhatárok az állandó terhelésnek megfelelő 85 armatúra-reakció tekintetbevételével má r úgy vannak megállapítva, hogy a feszültségkülönbség ezen határokon belül állandó terhelésnél gyakorlatilag állandó marad. 90 Ezen elvi kapcsolási elrendezés a 4. ábrabeli vázlat szerint, mindenesetre kétszeres pólus- és kefehelyszámmal, azonban egyetlen armatúrával és kollektorral egyetlen gépen, is létesíthető. Az ábrán 95 feltüntetett példaképeni szerkezet a következő részekből áll: 5—6 mellékáramköri gerjesztésű főpól-uspár, 7—8 mellékáramköri gerjesztésű szabályozó póluspár, 9—10 szabályozó ellenállások ez 100 utóbbiak gerjesztési áramkörében, 11—12 főkefepár és 13—14 szabályozó kefepár. A gerjesztési viszonyok olyanok, hogy a főpólusok mágnesein telítve vannak, míg a szabályozó pólusok telítetlenek, A fők e- 105 fékhez csatlakozó kommutálási helyek állása az armatúrán a póluspárokhoz képest; olyan, hogy közöttük a póluspárok mágneses erővonalnyalábjai ellentétes értelemben haladnak át. Ennek következte- 11C ben a fő- és szabályozó pólusok erővonalnyalábjai á.lit.al indukált elektromotoros erők a főkefékre nézve egymásból levonódnak ,s ezzel ugyanaz a hatás- létesül, mintha az előzők szerint egy dinamópáron be- 111 lül két dinamó egymás ellen volna kap-