106372. lajstromszámú szabadalom • Dinamó járművek világítására

Megjelent 1933. évi május lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI S^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106372. SZÁM. — VII g. OSZTÁLY. Dinamó járművek világítására. Kellner József oki. gépészmérnök, továbbá Ganz és Társa villamossági gép-, waggon- és hajógyár r. t. Budapest. A bejelentés napja 1931. évi május hó 30-ika. Járművilágítási célokra való, a jármű tengelyéről, vagy hajtómotorával meghajtott dinamók célszerű működésének föfeltételeként állapítható meg, hogy a 5 kapocsfeszültség az armatúra fordulatszámától — legalább bizonyos fordulatszám-határokon belül — független maradhasson, illetve ennek változásával csak lényegtelenül változzék. A vázolt, műszaki 10 feladat megoldásaként különböző szerkezetű és kapcsolású dinamók vannak megadva, melyek a kapocsfeszültségnek a fordulatszámtól való függetlenítését kisebb- vagy nagyobbfokú tökéletességgel 15 végzik s bizonyos kiviteli esetekben, akkumulátor-teleppel kombinálva, ez utóbbiról táplálva, indítómotorként is felhasználhatók. E találmány alapelve két oly alkalmas 20 módon konstruált áramfejlesztő elrendezésnek egymás ellen való kapcsolása, hogy az elektromos erők s ezzel közel a kapocsfeszültségek külömbsége a fordulatszámtól az egyes elektromotoros erők, 25 illetve kapocsfeszültségek változó volta dacára is gyakorlatilag független. Ezen elv megértésére az 1—2. ábrákban felrajzolt diagrammok szolgálhatnak. Az 1. ábrabeli (a) görbe valamely oly 30 dinamó feszültségének változását tünteti fel állandó terhelés és gerjesztőellenállás mellett a fordulatszám függvényében, melynek armatúra-reakciója kompenzálva van. Mint. ismeretes, a gép gerjedése (az 35 áramkörök ellenállásától függően) gyakorlatilag csak bizonyos fordulatszámnál kezdődik, úgy hogy az (a) görbe ennek értelmében pl. az abszcissza-tengely (A) pontjából tangenciálisan indul ki, s az (A—B) görbeszakasz mentén felfelé ka- 40 nyarodik, majd (C) pontban inflexióval visszahajlik s a (D) pont után mindjobban közeledik egy a kordinátakezdőponton átmenő aszimptotához. A görbe (A) kezdőpontjának helyzete, továbbá az 45 (A—B) görbeszakasz alakja és nagysága a mágneses áriamkor mágneses ellenállásán kívül annak telített vagy telítetlen állapotától függ, míg az aszimptota iránytaiigense csak a mágneses erőnyla- 50 láb elméleti maximumával, s így adott anyagnál s adott egyébkénti elrendezésnél csak a mágnespólusok keresztmetszetével, illetve a pólusosztással arányos. Ha pl. a főpólusokban telítő betétet alkal- 55 mázunk, mely már a karakterisztika legelején telítődik, úgy e telítés folytán a mágneses mező a mágnesező áramtól s így a fordulatszámtól kevésbbé függ, s a feszültség lényegileg csak a fordulat- 60 számmal közel arányosan változik; ehhez képest az (A) pontbeli felkanyarodás éles s a (B—C—D) szakasz is majdnem egyenes. Kisebb telítésnél ezzel szemben az (A—D) görbeszakasz görbületei jobban 65 érvényre jutnak, az (A)-pontbeli felkanyarodás enyhe görbülettel fokozatosan történik, s maga az (A) pont is nagyobb kezdeti fordulatszámnak felel meg. A 2. ábrában két ily görbe van berajzolva; az 70 (a) görbével jellemezhető elrendezés alacsonyabb, az (al) szerinti pedig magasabb pontban telítődik. Tekintettel már most arra, hogy a két görbe alakja és viszonylagos helyzete oly 75 tényezőktől függ (telítetlenségi fok, pó-