106371. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinematográfiai felvételek készítésére oly jelenetekről, amelyeknek egy részét vetített képek alkotják

— 2 — mellett, vagy pedig azt célozták, hogy gyógyászati célokra alkalmas, erős ibolyántúli emissziót kapjanak az ibolyántúli fény oly elosztásával, illetve oly hul-5 lámhosszával, mint amilyen a napspektrumban van. Utóbbi esetben a lámpa által kibocsátott fénysugarak útjában fekvő optikai részeknek természetesen külön anyagból, mint kvarcból, uviol-10 üvegből más effélékből kell készülniük, minthogy az üveg az ily lámpák által kibocsátott ibolyántúli sugaraknak csak kis részét bocsátja át. A találmány szerint a vetítőfényforrás 15 elektródjai oly fémekből vagy azok vegyületeiből állnak, vagy oly fémeket vagy azok vegyületeit tartalmazzák adalékként, amelyek a fényívben való elpárolgáskor oly gőzöket szolgáltatnak, ame-20 lyeknek spektruma egészben vagy nagy részben az ibolyántúli sugarak azon körletébe van, amely sugarak a fényképészeti célokra használt üvegen számottevő gyengítés nélkül haladnak át. 25 Ha különböző eleim lek spektrumait vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy az úgynevezett spektrumvonalakban szegény spektrumokon nagy intenzitású vonalak vannak, ellenben a vonalakban dús spek-30 trumok vonalainak csekély az intenzitása. A találmányban kitűzött cél elérésére főleg azok az elemek jönnek tekintetbe, amelyek a mintegy 400 és ,160 (A [i- közt fekvő hullámhosszterületen erőteljes vona-35 lakat mutatnak. Ide tartozik elsősorban a kalcium és az alumínium. A kalcium és alumínium természetesen nem az egyedülálló fémek, amelyek a 400—360 y- p. hullámkörletbon elegendő mértékben ©mittál-40 nak ibolyántúli sugarakat, hanem különböző más fémek is tekintetbe jönnek, úgy mint a bárium, stroncium, kálium, magnézium, gallium, cink stb. A fényképészeti objektívekhez használt 45 üvegfajták, — különösen nehéz flintüve•geket kivéve, — a 400—360 jx [j. hullámhosszúságú ibolyántúli sugarakat lényeges gyengítés nélkül bocsátják át. A találmány szerint készített ívlámpaelektró-50 dák által kibocsátott fény tehát ily üvegobjektíveken át majdnem teljes hatékonysággal juthat a felvevő film fényérzékeny rétegéhez. Amíg mindezideig fennállott az a nehéz-55 ség, hogy a vetített hátteret vagy máseffélét az előtér világítása túlsugározta, a találmány szerint minden további nélkül lehetséges, hogy a vetített háttér vagy másefféle ugyanúgy hasson vegyileg a fényérzékeny rétegre, mint a közvetlenül 60 megvilágított előtér, anélkül, hogy emellett a vetítőlámpa intenzitásának más okok által megszabott legmagasabb hatá ' ráig kellene elmenni. Emellett nem lényeges, hogy a szem az elő- és háttér világos- 65 ságáról mily benyomást kap. A szem számára pl. a vetített háttér a kisebb aktinitású, ide élénken világító fénnyel megvilágított előtérrel szemben csak kevéssé világosnak tűnhet fel, bár a fényérzékeny 70 rétegre gyakorolt kémiai hatás ugyanoly nagy, mint a szemnek nagyon világos előtéré. Az előtér is megvilágítható ibolyántúli sugarakat tartalmazó fénnyel, azonban az 75 előtér e megvilágítására a vetítőkészülék lámpáinál gyengébb lámpákat kell használnunk. Az előtér megvilágításának világossága ez esetben .annyira csökkenthető, hogy a szem az előteret aránylag 80 sötétnek látja. A vetített háttér a kinematográfiai felvétel közben változhat, vagyis a háttér vetítésére egyetlen diapozitív helyett lefutó filmszalag is használható. A vetítő- 85 készülék ez esetben a mozgófényképeket vetítő géphez hasonlóan van kiképezve, ahol is az optikai berendezés ós a vetítendő film oly anyagokból készülnek, amelyek az ibolyántúli sugarakat átbo- 90 csátják. Az ismertetett eljárás nemcsak a néma filmre korlátozódik, hanem hangos filmek felvételére is alkalmas. Ez alkalmazási mód egy példáját az alábbiakban ismer- 95 tétjük. Felveendő pl. a tengerparton lejátszódó jelenet, az összes hangokkal, azonban a tulajdonképpeni cselekmény a műteremben játszódik le. Ez esetben oly mó- t don járunk el, hogy először csak a tenger- 100 partról a szokásos módon hangos filmfelvételt készítünk. A kapott képfilmet már most a műteremben vetítőernyőre vetítjük és pedig a fent ismertetett módon, a nagyaktinitású, pl. ibolyántúli 105 fény segélyével. A hangszalagot már most különböző módon használhatjuk fel a végleges hangos film elkészítéséhez, pl. közvetlenül, a szokásos módon, hangszóróval vagy más- lic effélével hallhatóvá tesszük. A színészek a tengerpartot ábrázoló, a vetített háttér előtt eljátsszák már most a jelenetet, amelyet kisebb aktinitású fénnyel világítunk meg. A vetített, mozgó hátteret az előtér- llf rel (a színészekkel) együtt hangosfilmfelvevőgép segélyével felvesszük, amely gépnek optikai berendezését, úgy mint