106371. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinematográfiai felvételek készítésére oly jelenetekről, amelyeknek egy részét vetített képek alkotják

Megjelent 1933. évi május lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106371. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Eljárás kinematografiai felvételek készítésére oly jelenetekről, amelyeknek egy részét vetített képek alkotják. Jelinek István mérnök Wien. A bejelentés napja 1930. évi október hó 2-ika. A találmány oly jelenetekről való kinematográfiai felvételeket lehetővé tevő eljárás, amely jeleneteknek egy részét, pl. a hátteret vetített kép, illetve kinemato-5 gráfiai vetítés útján előállított képsorozat alkotja. Színpadon már alkalmazzák gyakorlatban a képvetítést a háttér vagy a jelenet más részeinek megalkotása céljából. Ily vetített képek azonban nem vehe-10 tők fel fcinematográfiai úton, minthogy fényerősségük e oélra még akkor is túl csekély és csak időfelvételekhez elegendő, ha a jelenleg vetítőlámpákként használt, legerősebb világítótesteket is alkalmaz-15 zuk. A találmány szerinti eljárás egyszerű módon lehetővé teszi az ily, részben álló vagy mozgó vetített képekből alkotott jelenetek kinematográfiai felvételét. Az 20 eljárás lényege, hogy a vetített képeiket a vetítőernyőn vagy más effélén oly fénynyel állítjuk elő, amely jelentékeny mennyiségben nagy aktinitású sugarakat tartalmaz. A felvevőfilm fényérzékeny 25 rétegére tudvalevőleg különösen nagy mértékben a szem által nem látható ibolyántúli sugarak hatnak és a találmány szerinti eljárás megvalósításánál tehát főleg oly fényforrásokat használunk, ame-30 lyek erős ibolyántúli fényt bocsátanak ki és amelyek bizonyos különleges célokra már ismertek. Vetített hátterű jelenetek kinematográfiai felvételénél úgy járhatunk el, hogy 35 a hátteret vagy más effélét ábrázoló képet oly fényforrás segélyével vetítjük, amely nagy mennyiségben tartalmaz magyiaktinitású, különösen ibolyántúli sugarakat, míg .az előteret kisebb aktinitású fényforrással világítjuk meg. Hogy a 40 vetítéshez használt ibolyántúli sugarakat tartalmazó fény a felvevő film fényérzékeny rétegére a megfelelő hatást fejthesse ki, az apparatúrának az ibolyántúli sugarak útjában fekvő optikai részeit az 45 e sugarakat elegendő mértékben átbocsátó •anyagból készítjük. Elsősorban ajánlatos •a vetítőkészülék optikai részeinek, úgy mint a kondenzornak és az objektívnek az ibolyántúli sugarakat a legnagyobb 50 mértékben átbocsátó anyagból való készítése. E célra alkalmas anyagok, pl. a kvarc, folypát, uviolüveg, bizonyos műgyanták, stb. A felvevőkészülék optikai részei is készülhetnek esetleg ezekből, a 55 fent említett anyagokból. A vetítőkészülékben és a felvevőkamrábaa szükséges objektívekhez a fent felsorolt anyagok egyike önmagában nem elegendő, sőt szükségessé válik, hogy az objektíveket alkotó 60 különböző lencsékhez való anyagok megfelelő megválasztása, illetve kombinációja útján az objektívek megfelelő korrigálásáról gondoskodjunk. A kvarcból, uviolüvegből és hasonlók- 65 ból készült optikai részek elkerülhetők, ha a háttér vagy másefféle vetítésére használt fény oly hullámhosszúságú ibolyántúli sugarakat tartalmaz, amelyek az üvegen áthatolnak. 70 Elektróda-szeneket elláttak már a legkülönbözőbb világító adalékokkal, azonban vagy arra törekedtek, hogy lehetőleg sok látható fényt érjenek el, esetleg a fény színének a napfény színéhez való 75 egyidejű, lehető legjobb megközelítése