106327. lajstromszámú szabadalom • Vasúti váltók, vágányzárak és másfélék villamos állítószerkezete

Megjelent 1033. évi május lió 87 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10632 T. SZÁM. — Va/2. OSZTÁI.Y. Vasúti váltók, vágányzárak és más efélék villamos állítószerkezete. Telefonaktiebolaget L. M. Ericsson cég Stockholm. A bejelentés napja 1929. évi április hó 25-ike. E találmány vasúti váltók, vágányzárak és más effélék villamos beállító szerkezete, melynél a meghajtó motor áramkörei a központi állítómű egyik állítókarjával 5 összekötött kapcsolók révén is és a váltó (vágányzár, stb.) közelében levő helyi kap­csoló révén is zárhatók és nyithatók. Ismeretesek már ilyen szerkezetek, me­lyeiknél a helyi kapcsoló csak a központi 0 állítóműből vezérelve működtethető. Olyan szerkezetek is ismeretesek már, melyeknél a helyi kapcsolót a központi állítóműnek az illető váltó (vágányzár, stb.) átállítására szolgáló karja vezérli. Ilyen szerkezet a [5 jelen találmány is, azzal tökéletesítve, hogy az illető központi emeltyűkar a helyi kapcsoló működtetését lehetővé tevő állá­sában kikapcsolja azt a jelzőkészüléket, amely az említett emeltyűkarnak és a 20 váltónak (vágányzárnak, stb.) korres­pondeáló állását jelzi. A esatolt rajz a találmány szerinti váltóállítómű egyik állítókarjához tartozó villamos berendezés vázlata, az Í5 1. ábrán nyugalmi helyzetben, a 2. ábrán a váltót átállító helyzetben és a 3. ábrán a helyi beállítást lehetővé tevő helyzetben. A váltóállítókar, mely a rajzon nincs 50 feltüntetve, (1, 2, 3, 4, 5) villamos kapcsoló­kat mozgat, melyek közvetlenül az állítókar tengelyén elrendezetteknek képzelhetők, tehát állásuk mindig az állítókar állását mutatja. Az állítókar egy jobb és egy bal 35 véghelyzetbe, továbbá középállásba is állítható. A középállásban a kapcsoló­berendezés a helyi átállításra áll készen. A helyi átállítást egy kívül, a pályaudva­ron, elrendezett (6) átkapcsoló segélyével i0 végezzük, mely célszerűen oly kulcs­kontaktus alakjában van kiképezve, mely rendesen hatástalan középállásban áll. A váltó állítására szolgáló baj tómű a (8, 9) mezőtekercselésekkel bíró (7) motor­ból áll. A motoráraimkörök a találmány 45 értelmében az állítómű révén a váltó át­állításakor rendes módon vagy a helyi kezelőhelyről a (6) átkapcsoló révén befo­lyásolhatók. Az állítókarral egy (10) telepátkapcsoló működik együtt, önmaga- 50 ban véve ismert módon, mely a rajzon két­pólusú (10) átkapcsolóként van feltün­tetve. Ez átkapcsoló oly módon van a váltóállítókarral mechanikailag össze­kötve, hogy az állítókarnak a középállás- 55 ból akár az egyik, akár a másik oldal felé való átállításánál, már ez állítókar mozgá­sának kezdetén, az 1. ábrán feltüntetett normálhelyzetből a baloldali helyzetébe állíttatik át, melyben a (11) reteszelő- 60 kilincs elreteszeli (2. ábra). E reteszelő­kilincs a (12) ellenőrzőmágnes gerjesztése által a reteszelőhelyzetből kimozdítható, mikor is az átkapcsolót a (13) rúgó a nor­málhelyzetbe állítja vissza. A feltüntetett 65 foganatosítási alaknál két áramforrást használunk és pedig egy nagyobb feszült­ségű, pl. 130 Voltos (14) áramforrást a motoráram számára és egy kisebb feszült­ségű, pl. 30 Voltos áramforrást az ellen- 70 őrzőáram számára. A motoráramkört ön­magában véve ismert módon a hajtómű rnozgatómechanizmusa befolyásolja kon­taktusok révén, melyek a rajzon két két­pólusú (16, 17) átkapcsoló alakjában van- 75 nak feltüntetve. A berendezés következőképen műkö­dik: A váltónak az állítómű révén való átállításánál a váltóállítókart rendes mó­don állítjuk át. Az (1, 2, 3, 4, 5) átkapcso- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom