106322. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nyújtva font rézműselyem előállítása közben kapott elhasznált víz feldolgozására

Megjelent 1033. évi május l ió 71-én. MAGIAK KIRÁLYI S^gft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106322. SZÁM. — XIVa/1. (XXI/b.) OSZTÁLY. Eljárás a nyújtva font rézműselyem előállítása közben kapott elhasznált víz feldolgozására. J. P. Bemberg A.-G. cég- Wuppertal-Oberbarmen, mint a Seta Bemberg S. A. gozzanoi cég jogutódja. A bejeleptés napja 1931. évi március hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi március hó 28-ika. A rézműselyem előállításánál, mint is­meretes. a rezet rendszerint lúgos le­esapófolyadék!ból úgy szoktak eltávolítani, hogy a folyadékba szénhidrátot, cellulózt 5 vagy faliszte-t visznek be. Ezeknek az anyagoknak az a tulajdonságuk, hogy a folyadékból a vizet abszorbeálják. Az ab­szorbeáiiás után ezekkel az anyagokkal le­csapott rezet savval ismét maradék nél-10 kiil oldatba visszik és ezt a rézoldatot újból felhasználják. Ismeretes oly eljárás is, amellyel a, réz­műselyem-gyártásnál a rezet a lecsapófo­lyadékból o-ly módon kapják vissza, hogy 15 először az ammóniát megfelelő módon ki­űzik, mire a réz. oldhatatlan vegyület, többnyire oxid vagy hidroxid alakjábani lecsapódik. Ezek az ismert eljárások a nyújtva font 20 rézműselyem előállításakor képződő lecsa­pó folyadékoknál nem vezettek kielégítő eredményre, mivel itt a réz rendkívül nagy hígításban van jelen. A fentebb említett anyagok abszorbeáló tulajdonsága már 25 nem elégséges ahhoz, hogy a rezet az oldatból gyakorlatilag teljesen eltávo­lítsa. A másodsorban említett eljárás sem vált be, mert az ammónia kiűzése az ol­dat csekély töménységére való tekintet-30 tel, igen kevéssé gazdaságos. A szóbanforgó lecsapófolyadékban a, réz töménysége kb. 0.01% és pedig rész­ben hidroxid, részben bázisos szulfát alakjában és többé-kevésbbé kolloidosan 35 van folyadékban oldva. Szerves vegyüle­tek, különösen pedig cellulozbomláster­mékek védőkolloidokként hatnak. A találmány célja először a réznek az erősen hígított lecsapófolyadékból való lehetőleg teljes visszaszerzése. A talál- 40 mány értelmében e célra lehetőség sze­rint felhasználjuk a gyártás folyamán kapott többi szennyvizet, nevezetesen azo­kat, amelyeket a gyapotnak a celluloz­oldathozi való előkészítésénél ós a készre 45 font fonál savazásánál kapunk. A talál­mány szerint továbbá a réztelenített le­csapófolyadékot közömbösítjük, úgy hogy az pl. a haltenyésztésre már nem ártal­mas. Végül a találmány szerint a már 50 használt segédanyagot körfolyamatban is alk alm azh a tjük. A találmány szerint a réztartalmú le­csapófolyadékhoz először fölös lúgot, fő­leg nátronlúgot, adunk, azonkívül mag- 55 néziumsó oldatát alkalmazzuk úgy, hogy a fölös nátronlúgnak a magnéziumsóval való cserebomlása következtében magné­ziumhidroxid keletkezik, amely a réz­hidroxidot a lecsapófolyadékból gyakor- 60 latilag teljesen kicsapja. Ily módon réz­hidroxidból és magnéziumhidroxidból álló csapadék képződik ós ez a reakciós tartány fenekére könnyen leülepedik, ille­tőleg szűrősajtóval elkülöníthető. 65 Célszerű, ha mint alkaliásan ható olda­tot a gyapot előkészítésénél visszamaradó duzzasztó liigot alkalmazzuk. Ez a lúg ugyan tekintélyes mennyiségű celluloz­bomlásterméket tartalmaz, ami azonban a 70 lecsapásnál nem okoz nehézséget, mert a cserebomlással keletkezett magnézium­hidroxid ez anyagok nem kívánatos kol­loid-tulajdonságait megszünteti. Előnyös továbbá, ha az adagolandó mag- 75 néziumsó mennyiségét úgy választjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom