106318. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyertyaszalagok húzására

(4) lánc-kerekeket hord, melyeket egymással (5) lánc köt össze, mely az indításnál, leállításnál és reverzálásnál fellépő gyorsítási, illetve lassítási erőket felfogja és 5 ilymódon a bevonandó anyagtól, később pedig a gyártásban levő szalagtól veszélyes húzófeszültségeket távoltart. A (6) fürdőben bevonandó (D) gyertyabélés vagy egyéb bevonandó, szalagalakú 10 anyag mindegyik végén (7), illetve (8) húzózsinórral, húzósodronnyal vagy effélével van egymásbafonás révén vagy más módon összekötve és ezekkel a (7, 8) húzózsinórokkal oly módon van az (1, 2) húzó-15 dobokra, csavarmenetek szerint tekercselve, hogy a bevonandó anyag, pl. a (I)) bélés mindegyik helyzetben a dobnak a feltekereseléshez rendelkezésre álló kerületéből csak egy részt, célszerűen annak 20 közelítően a felét foglalja el. A két (7, 8) húzózsinór el lenté tes ér telem bon külön, pl. (9) szíjak által az (1) húzódob (10) tengelyéről hajtott (11), illetve (12) zsinórdobaltra van tekercselve, úgy, hogy az (1) 25 é'S (2) dobok forgásánál a két húzózsinór egyike mindenkor a hozzája tartozó zsinórdobra tekercselődik, a másik húzózsinór pelig a második zsinórdobról lefejtődik. Az egymástól aránylag nagy távolság-30 ban levő (1) és (2) húzódobok között (13. 14) vezetődobok vannak, melyek a (D) bélélsnek, illetve a létesülő szalagnak átlógását, ilymódon tehát az azokban fellépő húzófeszültségeket csökkentik. 35 Közelítően a felső (13) vezetődob alatt vályú van, mely a bélés vagy efféle bevonására való anyagból, 1)1. paraffinból álló (6) fürdőt tartalmaz. A (D) bélésnek, illetve a szalagnak 40 egyetlen, közelítően a dob közepére tekercselt, felső szárát nem vezetjük a (13) vezetődobon át, hanem azt a (15) lenyomószei'v (6) fürdőbe mártja, ahol az mindegyik áthaladása alkalmával a bevonati 45 anyag vékony rétegével bevonódik. Az (1) húzódob által lassító áttétellel hajtott (16) átváltómű célszerűen bütykös tárcsa alakjában van kiképezve, mely pl. (17) bütykökre hat be és. ily módon a, raj-50 zon nem ábrázolt, a nyitott ós keresztezett szíj eltolására való szerkezetet, mely ezeket a szíjakat ékelt, illetve üresjárati tárosára csúsztatja el, vagy pedig más átváltóiszerveket működtet, úgy hogy az (1) 55 ós (2) dobok forgásértelmének változása a dobok meghatározott fordulatszáma után mindenkor önműködően beáll. A szálalakú anyag, pl. a (D) bélés, illetve az alakulóban levő szalag bemerülési helyéhez képest mindkét oldalon egy- 6 egy elállítható (KI), illetve (K2) kaliberkorongpár van, amely párok mindegyike az áthúzott testhez egymásután növekedő áthaladási keresztmetszetek sorozatát nyújtja. Ugyanis mindegyik korong az 6 említett kaliberpárokban szegélyfelületén olyan körgyűrűs hornyot tartalmaz, melynek mélysége a korong kerülete mentén fokozatosan növekedik és mely több, a korong kerületébe bedolgozott, sorba nö- 7 vekedő átmérőjű (18, 19) körgyűrűfelületből áll (3. és 4. ábra). Miután a kaliberkorongok minden elállítása alkalmával egymással szemben mindenkor azonos átmérőjű horonyrészek kerülnek, az áthaladó 7 szalagnak mindegyik korongpár mindenkor tökéletesen köralakú áthaladási keresztmetszetet nyújt, mely tisztán hengeres bevonati rétegek alakításával tisztán hengeres test létesülését vonja maga után. 8 A (KI), (K2) kaliberpárokkal mindenkor, amikor az (1, 2) húzódobok, illetve a szalag mozgásának értelme változik, részforgást közlünk abban az értelemben, hogy mindenkor az a kaliberrész jut ha- 8 tásra, amely az addig hatékony átmérőt éppen meghaladja. Szakaszos mozgásukhoz a kapcsolásit a (KI, K2) kaliberkorongpárok számára célszerűen az (1, 2) htizódobok (16, 17) átváltó műve végzi, 9 mely közbeiktatott közlőműrészek útján (20) íogasrúdra hat, mely mindkét oldalán fogazott és (21, 22) fogaskerekekkel kapcsolódik, melyek egyébként ismert módon az egyik (KI) kaliberkorongpárral fixen 9 vannak összekötve és a szalagmozgás értelmének mindenkori megváltozásakor állandóan azonos értelemben egy vagy több fogosztással fordulnak el. A második (K2) korongpárra a kapcsolómozgást cél- 1 szerűen (23) lánc viszi át, mely a két korongpárt (26) lánckerekek segélyével, melyek mindegyik pár egy-egy korongjával íixen vannak összekötve, forgásra kapcsolja össze. Mindegyik pár két ko- i rongjának egyikén ezenkívül (24), illetve (25) vastagítások vannak, melyek mindegyik pár korongjait egymáshoz képest viszonylagos axiális elcsúsztatás ellen biztosítják. 1 A (KI, K2) kaliberkorongpárok mindegyike tehát csak akkor hatékony, ha a bevonandó test a (6) fürdőbe való bemerülés! helyétől, tehát a (15) lenyomószervtől az illető korongpár felé mozog, míg a 1 másik korongpár a (6) fürdőhöz vissza-