106308. lajstromszámú szabadalom • Izzókatódos röntgencső
Megjelent 1933. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106308. SZÁM. — VII/e. OSZTÁLY. Izzókatódás röntgencső. C. H. F. Müller A.-G. cég Hamburg1 . A bejelentés napja 1930. évi junins hó 21-ike. Éles röntgenképeknek izzókatódás röntgencső segélyével való előállítása céljából hosszúkás, az izzókatódát körülvevő gyüjtőszerkezet segélyével, az anódán 5 hosszúra nyúlt égési foltot állítottak elő, amikor is az előnyösen ennek az égési foltnak hosszirányában kiáramló, a perspektivikus megrövidülés folytán látszólag éles égési pontból kiinduló sugarakat 10 használták fel. Ily izzókatódás röntgencsőnél a hosszúra nyúlt égési foltot ajánlatos a mindenkori terhelésnek megfelelően ünműködően meg-, nagyobbítani vagy kicsinyíteni. Evégből 15 ajánlották már, hogy a csavaralakú izzókatóda elé, a hosszúkás gyüjtőszerkezeten belül, szórószerkezetet alkalmazzanak, mely az izzókatóda egész hosszában elnyúló szál gyanánt van kiképezve, mely 20 az izzókatódával feszültségkülönbsóget előidéző szerkezeten, pl. ellenálláson keresztül, úgy van összekötve, hogy az előállított égési foltnak nagysága, a gyújtószerkezet és a szórószerkezet közötti 25 feszültségkülönbség révén, a esőáramtól függően, önműködően szabályozódjék. Ennél az ismert csőnél, ha az égési folt önműködően megnagyobbodik, az égési vonal csupán két vonalra oszlik, tehát az 30 égési folt szélessége megnő, míg hossza változatlan maradt. Ennek következtében, a fajlagos terhelés csökkentése céljából, jési folt megnagyobbodásánál a folt ségi kiterjedésének aránytalanul fkell növekednie, ami a kép élességéíróvá sár a van. találmány szerint hosszúra nyúlt égési folt segélyével akként kapunk éles röntgenképeket, anélkül, hogy az égési folt 40 nagyobbodásánál, aránytalanul szélesednék, hogy a hosszúra nyúlt égési folt előállítására való hosszúkás gyüjtőszerkezet oly szórószerkezettel működik együtt, melyet a tányéralakú katóda középső része elé iktatunk. 45-A tányéralakúan kiképezett katóda alkalmazása folytán elektronsugár keletkezik, melyet a hosszúkás gyüjtőszerkezet révén úgy befolyásolunk, hogy az .anódán égési folt keletkezik, mely közel ellipszis- 50 alakú. A szórószerkezetnek eme, a katóda közepe előtt való elrendezése azzal az eredmlémnyel jár, hogy az elliptikus égési foltnak megnagyobbodásánál nemcsak ennek az égési foltnak szélessége nő, 55 hanem ebben a megnövekedésben az égési folt hossza is részt vesz. Egyenlő fajlagos terhelésnél tehát nem kell az égési foltot szélessége irányában oly erősen széthúzni, miáltal a képek élessége nem szenved 60 annyira. A tányéralakú katóda ismert módon spirálisan csavart drótból állhat, ahol is a szórószerkezet, ugyancsak ismert módon, a spirális közepén átvezetett pecek gya- 65 nánt van kiképezve. Ennél a kiképzésnél azonban a katóda előállítása és megtartása nehézségekkel jár, minthogy azt nem lehet többé, a szokásos módon, közepében megerősíteni. Ezeket a hátrányokat oly módon 70 küszöböljük ki, hogy a találmány szerint tányéralakú katóda gyanánt az ismeretes csavar alakúan .kiképezett izzókatódát alkalmazzuk, miely oly gyűrűvé van meghajtva, melynek síkja az anóda és a 75 katóda közötti összekötő vonalra merőleges és melynek nyílásán a pecek gyanánt kiképezett szórószerkezet keresztülmegy. A mellékelt rajzban a találmány szerinti izzókatódás röntgencső példaképpen két 80
