106300. lajstromszámú szabadalom • Beszélőfej hangoknak acélszalagokon való felvitelére és visszaadására

Megjelent 1938. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JN&EbhL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106300. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Beszélőfej hangoknak acélszalagokon való felvitelére és visszaadására. TelegrapMe Patent Syndikat G. m. b. cég* Berlin. A bejelentés napja 1930. évi október hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi október hó 16-ika. Hangoknak, zörejeknek és beszédhangoknak acélszalagokra a Poulsen-féle eljárás szerint Való felvitelénél a mágneses szórás mint kellemetlen kisérőjelensóg 5 mutatkozik. A mágneses impulzus, melyet az acélszalagra felveszünk, nem tapad közvetlenül a -rábesztélőhelyen, hanem a szélen fokozatosan gyengülve terjed ki. Ezen jelenség különösen feltűnő, ha a rá-10 beszélést mágneses pólussal, a tekercselést hordó ú. n. beszélőmaggal végezzük. Amint az 1. ábra mutatja, az (a) beszélőmag mágneses fluxa nem pontszerűen lép a (b) szalaganyagba és nem ta-15 pad ott, hanem az erővonalak a beszélőmag másik pólusvégéhez visszahaladnak és közben az acélszalagon nagyobb körzetben hatolnak át. A mágneses rögzítés ennélfogva természetszerűen nem lehet 20 pontos, kivéve, ha a szalag oly nagy sebességgel halad, hogy az egyes mágnesező impulzusok egymásbafolyása be nem következhet. H Az acélszalagnak két beszélőmaggal 25 sokszor megkísérelt ú. n. harántmágnesezése, mely magok a szalag hosszélei mentén elcsúsznak, szintén nem járt jó eredménnyel, miután itt is jelentékeny szórás lép fel, amint azt a 2. ábra világosari 30 mutatja. A felülnézetben ábrázolt (b) acélszalag hosszéleit a két (a, a1

) beszélő mag fogja közre. A mágnesezés a szalaghoz harántirányíban halad. Az erővonalak pontos lefolyását a szalagban szakadozott vo-35 maiak jelzik. Ez esel ben is a szórás akadálya a pontos felvitelnek. Találmányunk a beszélőmagok oly elrendezése, melynél már csak csekély szórás léphet fel. E mellett a felvitel hang-40 záshű és a szalag haladási sebessége sokszorosan csökkenthető. A beszélőmagoknak a találmányunk értelmében való elrendezését a 3. ábra oldalnézetben és a 4. ábra felülnézetben mutatja. 45 A (b) acélszalagot lapos oldalain két (a, a1

) beszélőmag érinti. A magok egyegy magszéiességgel egymáshoz képest eltolt'an vannak elrendezve, úgy, hogy egymásfelé néző szalagra merőleges oldal- 50 felületeik közös síkban vannak. A mágneses fluxus az egyik magtól lép az acélszalagba be és a szalag szembenfekvő oldalán, hol a másik mag van, lép ki. Az erőfluxus útja lényeges szórás nélkül pon- 55 tosan eiő vian írva. A mágnesezés ezen módja a szalag hosszimágnesezése. Lehetne mágneses rézről beszélni, melyet a beszélőmagok külső határoló felületei által pontosan meghatároznak. 60 A magok célszerűen derékszögű keresztmetszetűek és a négyszög hosszabb oldala a szalagra merőleges és a magok élei ott, hol a szalagot érintik, párhuzamosak. A magok tekercselése különböző lehet. 65 Vagy minden magnak van tekercselése a rábeszélésre vagy két tekercselése van, melyek közül az egyik a rábeszélésre, a másik ped:

g a mágnesezésre való, vagy az egyik magon van a tekercselés a rábesző- 70 lésre és a másik magon van a mágnesezésre való tekercselés. Szabadalmi igények: 1. Beszélőfej akusztikai jeleknek acélszalagon Poulsen elve szerint való elek- 75 tronmágneses felvételére és visszaadására a szalag mindegyik oldalát támadó és egymáshoz képest a szalag hosszirányában eltolt beszélőmagokkal, azzal jellemezve, hogy a beszélő- 80 magok egymáshoz képest egy-egy mag-