106299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lakknád, lakknádsín és pedignádnak hazai nemes fűzvesszőkből való előállítására

_ Megjelent 1933. évi május lió 265-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106299. SZÁM. — Xl/g. OSZTÁLY. Eljárás lakknád, lakknádsín és pedignádnak hazai nemes fűzvesszőkből való előállítására. Tábory József kosárfoiiómester Ikervár és Kaszás Ferenc szobafestoniester Sárvár. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 6-ika. A vesszőből font bútoroknak és egyéb iparcikkeknek, általában, közös hátránya van és pedig az, hogy az idő viszontagságainak, különösen a szabadban, nem képe-5 sek ellentállni, hamar beszennyeződnek, a gyakori mosást pedig nem állják. Ezért a valóban finom efajta áruk csak az úgynevezett pedignádból és lakknád-anyagból készülnek, mely utóbbi, ha-10 sított állapotban, lakknádsín név alatt ismeretes. E nemes anyag a hazai és egyéb nemes fűzvesszőknél jóval drágább, mert külföldről, sőt egzotikus tájakról származik és a behozatal évente igen 15 tekintélyes összeget képvisel. A pedignád hátránya, hogy nem mosható és így hamar szennyeződik. A hasított lakknád a bútorok és egyéb cikkek dekorálásához, valamint teljes ki-20 fonásához szükséges és igen fontos alkatrész, mely lakknádsín néven kerül forgalomba és eddig" szintén külföldről importálták. Az eddig isimert lakknádsín pedignádból készült és leginkább németországi 25 származású. Hosszú kísérletezés után sikerült a hazai nemes fűzvesszők oly módon való preparálása és lakkfestése, amely a külföldi, basonnemű gyártmányokkal teljesen 30 egyenértékű, sőt bizonyos tekintetben azokat minőségben még felül is múlja. A találmány szerinti eljárással tehát a honi fűzvesszőkből készítünk lakknádat, lakknádsínt ós pedignádat. 35 A lakknád és a lakknádsín előállításához, úgyszintén a pedignád céljára legjobb, honi fűzanyag az Ikervár és Sárvár vidékén, a Kába-menti, agyagos, nedvdús talajban termő és szakszerűen kezelt Salix Americana nevű, nemes fűzvessző, 40 amelynek igen vékony bele van s fás része nagyon szívós és hajlékony. Az e fűzvesszőkböl készülő lakknád, lakknádsín és pedignád előállítására, a találmány szerint, a következőképpen já- 45 runk el. A fűzvessző-termést ősszel vágjuk le, pl. tíz nagyságban osztályozzuk és az ú. n. tavaszi csíráztatóba állítjuk, mely mésznitroigénes ós konyhasóval meghintett víz- 50 bői áll. A fűzvessző-kötegeket a csí ráztatóban tavaszig állni hagyjuk, amíg ki nem levelesednek, mialatt a fürdőből lassan felszívódó nedvek a fűzvesszőkben levő gyantás nedveket szaporítják. Az- 55 után a fűzvesszőket lehántjuk ós olyan elő fürdő ben kezeljük, mely az elérendő szín szerint, forralás útján, vízben oldott benzobarbarint vagy saffranint tartalmaz. Az alapszín előállítására 1000 g fel- 60 forralt vízhez, 50 g anilin-fesfóket és kevés gumi arabicumot veszünk, mely utóbbinak mennyisége nem lényeges. Ebben az előfürdőben 1.5 percig hagyjuk ázni a vesszőket, amitől megszínesednek. A tel- 65 jes száradás előtt a vesszőket híg collodiuimíba mártjuk és aztán félóráig száradni hagyjuk. Az összes színek elő fürdői mind e recept szerint készítendők, mindössze csak 70 az analin-festék változóik: esetemként hol vörös, hol kék, stb. A coilodiumtól a vessző a pedágnádhoz hasonló rugalmasságot kap.