106288. lajstromszámú szabadalom • Gázturbina berendezés

csatolt rajz kapcsán ismertetjük, mely a berendezésnek benzinnel dolgozó, főleg' kis és közepes teljesítményű megoldási példáját tűnteti fel. Az 5 1. ábra a keverő vagy égési kamra, hosszmetszete. A 2. ábra részleges metszet az 1. ábrának II—II vonala szerint. A 3. ábra a turbina összberendezésének 10 vázlata. Az 1. ábrán (K) a keverő vagy égési kamra, (a) Bunsen-rendszerű lángzó, (b) a benzin vezető csőtoldat, (c) pedig az égési és fölös levegőt bebocsátó csőtoldat. 15 Az utóbbi a gyűrűalakú, (cl) csatornába torkol, mely a (c2) furatoknak körben elhelyezett sorozata útján közlekedik a (K) kamrával, (d) a magában véve ismeretes elektromos gyertya vagy szikragyujtó, 20 mely állandó, lassú égés esetére csak az alább ismertetendő begyújtáshoz szükséges és ezért a találmány szerint az üzem tartamára (kímélése céljából) a tömített (dl) csúsztatóvezetékbe a (d2) fogantyú.25 nál fogva visszahúzható. Az üzem akár (fékezett) robbanásokkal, akár áldandó, lassú égéssel foganatosítható. Előbbi esetben a benzin- és légvezetékekbe ismert módon (a robbanási vissza-30 csapások meggátlására) rugós szelepeket iktathatunk és a (d) gyújtógyertyát a feltűntetett helyzetben egymásutáni rövid időközökben működtethetjük. Kisebb és közepes teljesítmények esetére a be-35 gyújtás után az (a) lángzó biztosítja az üzemet, melynek egy része izzó állapotban marad és mely az egyéb ipari célokra használatos Bunsen-rendszerű lángzókhoz hasonló, de azzal a különbség-40 gel, hogy a (k) kamrában az égés nem a szabadban (nagymérvű expanzióval, illetve lehűléssel), hanem nyomás alatti térben megy végbe. A gép indítását, vagyis a begyújtást a (k) kamrának Ieve-45 gővel való kifuvatása után akként foganatosítjuk, hogy a (b) beiizinvezeték (bl) csapját (3. ábra) kinyitjuk és addig tartjuk nyitva, amíg az (a) lángzó alatti (p) tányér, mely csak az indításhoz sziiksé-50 ges és melynek a (d) gyújtógyertya felé kissé lejtős feneke van, benzinnel meg nem telik. Ezután a (bl) csapot átmenetileg" zárva tartjuk és a feltüntetett helyzetbe előretolt (d) szikragyujtó áramát 55 bekapcsoljuk. Egyidejűleg a (c) légvezeték (c3) csapját is (3. ábra) kissé megnyitjuk. A lehetőleg tökéletes elégésű begyújtás megtörténtét és általában az egész üzemet a vastag üveglappal és hollandi csavaranyával elzárt (e) kémlőnyílás ré- 60 vén ellenőrizhetjük. A begyújtás után a (d) szikragyujtót visszahúzzuk, majd a benzin- és légvezetéket fokozatosan kinyitjuk, míg a kívánt nyomást és hőfokot el nem értük. Közben a gázturbina már 65 előinelegcdett és forgásba jött. A nyomást a (K) kamrával az (m) nyílás útján közlekedő (rn) manométerrel, a hőmérsékletet pedig az alul zárt (k) hüvelybe helyezhető hőmérővel ellenőrizhetjük (mely hüvely 70 révén ugyan csupán a tényleges kamrahőmérsékletnél kisebb, de azzal mindenesetre arányos hőmérsékletet kapunk, melyből a tényleges hőmérsékletet a megállapított arányossági tényező figyelembe- 75 vételével ellenőrizhetjük). TJgy a benzint, mint a levegőt (égési és fölös levegő összmennyiségét) az alább ismertetendő módon nyomás alatt, a levegőt pedig ezen kívül, ugyancsak az alább 80 ismertetendő módon előmelegített állapotban vezetjük be. Megjegyzendő továbbá, hogy, mint a 2. ábrán látható, a (c2) légnyílásrík közül azok, melyek a (dl) gyújtógyertya végéhez, vagyis (exploziós üzem 85 esetére) a gyújtási, illetve (lassú égés esetére) a begyujtási helyhez közelebb esnek, tehát az (a) lángzó jobboldalára eső nyílások kisebb átmérőjűek, mint az ellenkező oldalon lévők. Ezzel (a vékonyabb 90 légsugarak révén) a, gyújtáshoz, illetve begyújtáshoz szükséges intenzívebb elégés fellételeit elégítjük ki, míg az üzeni számára a fölös levegő jórészt a (c2) nyílások baloldali csoportján át áramlik be. 95 A (K) kamrában fejlődő .gázok és a fölös levegő az (a) lángzó fölött elhelyezett, az (1) tartókon megerősített, boltozatszerű (g) lemezhez ütközve, jól összekeverednek és a (g) lemez szélei, valamint az (1) tartók k közötti közökön át, az (x) nyilak irányában az (i) csőtoldatba és az ehhez csatlakozó turbinavezeték útján az (A) turbinakerékre (3. ábra) áramlanak. A (K) kamrát, (11) légtér meghagyásá- i( val, az (f) szigetelő- vagy védőburkolat veszi körül, mely szigetelőréteget közrefogó kettős lemezből állhat. A valamely okból esetleg beállható robbanási veszély elkerülésére a kamrába még a (h) bizton- i; sági hüvely' nyúl be, melynek belső végébe a kívánt magasabb hőmérsékletnél megolvadó, pl. bronzból készült (hl) dugóból álló olvadóbiztosíték van becsavarva, melynek kiolvadása után a robbanási gá- l