106288. lajstromszámú szabadalom • Gázturbina berendezés

_ Megjelent 1933. évi május lió 265-én. MAGYAR KIRÁLYI M^^m SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106288. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Gázturbinaber ende zés. László Lajos ny. főgépész Albertfalva. A bejelentés napja 1931. évi január hó 27-ike. A gázturbinák tényleges gyakorlati alkalmazásának egyik főnehézsége tudvalevőleg abban áll, hogy az igen nagy robbanási vagy égési hőmérséklet, a 5 gázok óriási sebességével egyetemben, a turbinakerékre romboló hatással van, ami a dugattyús gépeknél már csak azért sem következik be, mert azoknál a legnagyobb hőmérséklet tudvalevőleg csak 10 kis térre és kis időpontokra (több ütemnek csak egyikére) szorítkozik. Ezért javaslatba hoztak már oly gázturbinákat, melyeknél az égési levegővel együtt porlasztott víz áramlik be, vala-15 mint olyanokat, melyeknél az égési kamra és a turbinakerék közé iktatott hűtőkamrát körülvevő hűtő-csőkígyóba vezetett vízből fejlődő gőz a belső kamrába jutva az égési gázzal keveredik, 20 amikor is ennek hőmérséklete csökken. Mindkét esetben a termikus hatásfok túlnagy mértékben csökken, különösen pedig a „rejtett meleg" (a víznek gőzzé való átalakítására fordított hő) miinde'nköpeni 25 veszendőbe megy. Másrészt tagadhatatlan, hogy a turbináknak a dugattyús gépekkel szemben rendkívüli előnyei vannak (kis térszükséglet, nagy fordulatszám, nagy egyenle-30 tességi fok, ill. jobb mechanikai hatásfok) és van,nak esetek, pl. mozdonyok hajtása, melyekben a kis térszükséglet, főleg azonban a nagy menetsebességnek akár a gazdaságos tüzelőanyagfogyasztás 35 rovására való elérése is fontos, mindenesetre fontosabb, mint a legkiválóbb hőhatásfoknak mindenáron való biztosítása. Az említett korábbi javaslatok azonban az utóbbi szempontból sem feleltek meg, mert a hőhatásfok rosszabbodása túlsá- 40 gosan nagy volt. A találmány szerint már most a túlságos magas hőmérséklet csökkenését a a hatásfok túlnagy csökkentése nélkül (vagyis a túlnagy hőveszteséget okozó viz- 45 vagy vízgőz-bevezetés mellőzésével) azzal érjük el, hogy az égési levegővel együtt fölös levegőt is vezetünk az égési kamrába és a felmelegedett expandáló légfölösleget az égési gázzal együtt vezet- 50 jük a turbinakerékre. Az alkalmazandó égési anyagnak (elsősorban benzinnek) megfelelően természetesen csak annyi légfölösleget vezetünk be, mely a robbanást, illetve égést csak annyira tompítja, 55 hogy egyrészt még kellő hatásfokot, másrészt oly hőmérsékletet és sebességet érjünk el, melyet a magában véve ismeretes kitűnő acélfajtákból készült (és esetleg a nagyobb szilárdság kedvéért a QQ keréktesttel egy darabból álló) lapátkoszorú, állandó üzemben, kellően kibír. A találmány szerinti üzemeljárás célszerű megoldási módja szerint az égési és fölös levegőt a turbinából távozó égés- 65 termékek révén előmelegített állapotban vezetjük az égési kamrába, ami (a távozó hő egy részének visszanyerése folytán) szintén hozzájárul a hatásfok viszonylagos javításához. Az előmelegítés fokának 70 megszabásánál természetesen az alkalmazandó égési anyag minőségének megfelelően szintén szem előtt tartjuk a robbanási vagy égési hőmérsékletnek a turbina üzemét még lehetővé tevő felső 75 határát. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas turbinaberendezést a