106280. lajstromszámú szabadalom • Építőtégla és készülék annak előállítására

_ Megjelent 1933. évi május lió 265-én. S' MAGYAR KIRÁLYT JEiBsK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106280. SZÁM. — XVII/c. OSZTÁLY. Épító'tégla és készülék annak előállítására. Vidor Pál jogszigorló Kaposvár. A bejelentés napja 1931. évi december hó 10-ike. Ismeretes, hogy a tégláknak ára az elhasznált anyag mennyiségétől és a tégla készítésére fordított munkadíjtól függ. E két tényező azonban a téglának 5 csakis gyári árát szabja meg, míg az építkezési helyre szállított tégla ára még a szállítási költséggel is növekszik. Éppen azért, ahol csak lehet és ahol a nyersanyag rendelkezésre áll, a téglát 10 inkább a helyszínén vagy annak közelében. kézi-vetéssel állítják elő, hogy a szállítási költségeket megtakarítsák. A téglából épült épület ára, természetesen, a felhasznált téglamennyiség árától is 15 függ, tehát függ a téglák egységárától, valamint az elhasznált téglák összmenynyiségétől. E tényezőn kívül az épület árát még az egyes téglák beépítésére eső munkadíj is befolyásolja. Világos te-20 hát, hogyha ugyanazon épületet kevesebb számú téglából tudjuk előállítani, akkor ezáltal a munkadíjat csökkentettük. Ugyanazon épületet kevesebb számú téglából, előnyösen, csakis akkor állíthatjuk 25 elő, ha nagyobb méretű téglákat alkalmazunk. A nagyobb méretű téglák azonban súlyosabbak, több nyersanyagot tartalmaznak és nagyobb súlyuknál fogva, általában, előállítási és a helyszínre való 30 szállítási költségük is nagyobb. így tehát a nagyobb téglának nagyobb előállítási költsége lerontaná azon előnyt, hogy nagyobb téglából épült épülethez kevesebb darab tégla kell. 35 A találmány szerint e kétféle szempontot úgy egyeztetjük össze, hogy a téglában mélyedéseket, illetve a tégla alsó lapja felé nyíló üregeket létesítünk, melyeknek alkalmazásával elérhetjük, hogy a nagyobb méretű téglának, a méretnöve- 40 kedés dacára, a súlya nem növekedik. A találmány szerint ez üregeket úgy készítjük illetve úgy helyezzük el a téglában, hogy azok a tégla egyik lapja irányában nyíljanak, míg a téglának másik lapja, 45 a közönséges téglákhoz hasonlóan, üregmentes. E téglákat a falazáskor úgy helyezzük egymásra, hogy az üregek szájnyílása mindenkor lefelé nézzen, amivel elérjük, hogy falazás közben az üregek 50 nem telnek meg habarccsal és így az üregek megtöltésével nem pazarlunk habarcsot. A téglák falazásakor viszont a habarcsréteg részben az üregekbe hatol és ezáltal a tégláknak jobb kötését biztosítja, 55. mivel az üregekbe hatolt habarcsrészek, a habarcs megszilárdulása után, a tégláknak oldalirányú eltolódását nehezítik. E téglákat, előnyösen, a kézi-téglavetésnél használatos módon és formákkal ké- 60 szítj ük, mely célból e formák fenéklapjára oly magokat erősítünk, melyek a formáknak másik, a fenéklappal párhuzamos határolósíkja előtt végződnek. A rajzon a találmány szerinti téglának 65. és kézi készítésére való formának egyik példaképeni kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban, lényegének eltérése nélkül, sokféleképpen el is térhetünk. Az 7o> 1. ábra a téglának távlati képe, a 2. ábra függélyes hosszmetszete, míg a 3. ábra. e tégla előállítására való kéziformának távlati képe. A találmány szerinti (b) téglának egyik 75-lapjából tetszőleges számú, keresztmetszetű, alakú és mélységű (c) mélyedések illetve üregek indulnak ki. Fontos csak