106275. lajstromszámú szabadalom • Vákuumkapcsoló

Megjelent 1933. évi május lió 1-én. KAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106275. SZÁM. — VII,'g. OSZTÁLY. Vakuumkapcsoló. Siemens-Reiniger-Veifa Gesellschaft fiir medizinische Techiiik m.- b. H. cég Berlin. A bejelentés napja 1931. évi március hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi március hó 26-ika. Ismeretes, hogy néhány 100 kw teljesítmények 30—150 kw feszültség mellett igen rövid idő, pl. néhány tizedtől néhány ezred másodpere alatt mechanikailag moz-5 gatott kapcsolókkal nehezen kapcsolhatók. Ily teljesítmények gyors kapcsolása a röntgentechnikában szükséges. Az egyéb célokra már használatos ismert, vezérlő elektródás elektróncsövek e célra nem 10 használhatók, bár a katódsugaraknak tehetetlenségük nincs, azonban sem a vezérlő elektróda, sem e csövek elektronforrása nagy villamos feszültségeket, valamint nagy villamos, vagy mechanikai 15 igénybevételeket nem bírnak el. A találmány vakuumkapcsolóra vonatkozik, mellyel villamos nagyfeszültség rendkívül rövid idő alatt is kapcsolható. A vakuumkapcsoló két megoldási alak-20 ját az 1. ós 2, ábrák mutatják. Az 1. ábra szerinti megoldásnál az anódát az (1) fémhenger képezi. (2) fémcsőből készült kapcsoló elektróda, amelyet a bekapcsolást végző positiv, vagy az áram 25 átmenetét záró, az izzókatódával szemben negatív segédfeszültségre kapcsolunk. Az elektrónforrást az anóda és a kapcsoló elektróda között elhelyezett (3) izzószál képezi. Ezt az izzószálat a 4 tartók hor-30 flozzák, amelyeket az (5) fémhengerben szigetelten erősítettünk meg. Az (5) hengert a (6) üvegesövön rugalmasan ágyaztuk és a (6) csövet a külső (7) csővel összeforrasztottuk. Az összelapítás (8) helyén 35 a fűtő áramot az izzókatódához vivő vezetékeket légmentesen elzártuk. A vezérlő, illetőleg a kapcsoló (2) elektródát a (10) üvegcsővel (9) fémgyűrű útján, az üvegcsövet pedig a (11) üvegcsővel vákuumot jól záró módon forrasztottuk össze. A két 40 külső (7) és (11) üvegcsövet az (1) anódához forrasztottuk. A 2. ábra szerinti kapcsoló szerkezet az 1. ábrában feltüntetett kapcsoló szerkezettől abban tér el, hogy az anódát középré- 45 szén gömbszerűen kibővülő üreges (12) üvegtestben helyeztük el és a (13) rúd útján e falhoz kötöttük. Az új szerkezet előnye, hogy anódája aránylag könnyen hűthető. E célból pl. 50 az 1. ábrában feltüntetett (14) bordás hűtőt alkalmazhatjuk. Ezt a bordás hűtőt az anódára szorosan illeszkedően feltoljuk, de az anódát és a hűtőtestet egy darabból is készíthetjük. Ha az anódát (2. 55 ábra szerinti kivitel) hősugárzással hűtjük, akkor célszerű, ha készítéséhez magas hőfokon olvadó és könnyen kigázosítható anyagot, pl. tantalt vagy wolframot alkalmazunk. 60 Az új szerkezetnél a kapcsoló elektróda is aránylag könnyen hűthető. E célra szolgálhat p. o. a (15) vörösrézrúd, amely a (16) bordás hűtőben végződik. Ennek a megoldásnak különös technikai jelentő- 65 sége van, mert ily módon a kapcsoló elektródát az izzókatódához igen közel vezethetjük. A kapcsoló elektróda ezenkívül az izzókatódát elektrosztatikusán is védi. E védelem nélkül az izzókatóda erős villa- 70 mos mezőben feküdnék, hogyha a szerkezet, az áramkört megszakítja. A kapcsoló elektróda védőhatása azon alapszik, hogy az anódából kiinduló erővonalak nagyob része rajta és kisebb része 75 az izzókatódán végződik, ha a kapcsoló elektróda potenciálja az izzókatódához képest negativ és a szerkezet ennek kö-