106262. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műselyem kezelésére

Megjelent 1933. évi május lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106262. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás műselyem kezelésére. J. P. Bemberg- Aktieiig-esellschaft cég Wuppertal-Ober bar man. Pótszabadalom a 101573. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1931. évi május hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi junius hó 13-ika. A találmány a 101.573. számú szabada­lomban védett eljárás további kiképzé­sére vonatkozik. Az ott leírt eljárás sze­rint a laza motringókat igézetlen állapot-5 ban kezeljük a mozgó folyadékban. Eközben a fonálrétegek kuszálódását megakadályozzuk, úgy, hogy a fonalak megmaradnak abban a keresztezett hely­zetükben, amelyben azokat a fonógépen 10 kaptuk. Kitűnt, hogy az ily módon kezelt, majd megszárított motringok nehezen gombo­lyithatók le, mert az egyes szálkötegek egymáson tapadnak és az elemi szálak 15 szakadoznak. A találmány szerinti eljárás célja, hogy az ily módon kezelt műselymet egyszerű­sített módon kellő kímélettel tovább dol­gozhassuk fel. A találmány értelmében a 20 fonalat, úgy mint azt a nedves kezelésből kapjuk, motring alakban és nedves álla­potban gömbölyítő koronákra helyezzük és ezekről, előzetes átcsévélés nélkül, gyűrűs cérnázó gépekkel közvetlenül cér-25 názás közben bugacsévékre csévéljük fel. Amíg a fonál nedves, minden nehézség nélkül gombolyíthatő le. Cérnázás közben ,a nedves szálkötegek önmagukban záród­nak és így egymásra már csak kevésbé ta-S0 padinak. Ezért szárítás után már nincs meg az említett kellemetlen tulajdonságuk, ha­nem lecsévéléskor csomó és kuszálódás nélküli műselymet kapunk. A nedves állapotban való legombolyítás 35 egyik előnye, hogy a fonál a motringból könnyen és kuszálódás nélkül fut le, mert a fonalak nedves állapotban alig tapad­nak egymásra. Az ismert eljárásoknál használatos megütés tehát itt elmarad. Cérnázás közben a nedves elemi fonalak 40 a feszültség és a torzió következtében egymásra tapadnak, úgy hogy száradás után zárt fonalát képeznek. Ennél az el­járásnál tehát a fonalat záró és azt a to­vábbi textilipari feldolgozáshoz kellő mér- 45 tékben ellenállóvá tevő irezés elmarad­hat. A fonalat a bugacsévéken megszárít­hatjuk, különösen akkor, ha azokon rugal­mas borítás, pl. nemez- vagy gumibevonat 50 van, mert ekkor a fonál, anélkül, hogy azt meg nem engedhető mértékben ter­helnők, a száradáskor zsugorodhat. A fonalat azonban előzetesen motringalakba. való átcsévélés után is száríthatjuk. 55 A találmány szempontjából az a lénye­ges, hogy a munkamenetek számát és ez­zel a fonálnak cérnázás előtti mechanikai igénybevételét minimumra szállítottuk le. A fonál ugyanis mechanikai igénybe- 60 vételekkel szemben cérnázás előtt sokkal érzékenyebb, mint az után, mert akkor az elemi fonalak lazán feküsznek egymás mellett, míg azokat a cérnázás zárt, tehát nagy ellenállású fonalakká egyesíti. 65 Szabadalmi igény: A 101.573. számú szabadalom 1. és 2. igénypontjában védett eljárás válto­zata, azzal jellemezve, hogy a sodratlan műselymet motring alakban, nedvesen, 70 cérnázás közben legömbölyítjük és fel­csévélve sodrott állapotban szárítjuk. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom