106255. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó berendezés kép és hang együttes átvitelére

Megjelent 1933. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106255. SZÁM. — VH/j. OSZTÁLY. Távolbalátóberendezés kép és hang együttes átvitelére. Tarján Ferenc tanár és Czakó Győző rádióteclmikus Budapest. A bejelentés napja 1930. évi december hó 31-ike. A távolbalátás problémájának megoldása akkor lesz tökéletes, ha a szemlélt képpel egyidejűleg az átvitt személyek hangját is hallani fogjuk. Ez a jelen talál-5 mány célja, mely azon alapszik, hogy a fül a közvetített hang másodpercenkénti 15—20.000-szares megszakítását nem képes észlelni s így ez nem is hat zavarólag. A külön-külön felerősített hang-, illetve 10 képáramfot rendkívül rövid időközökben felváltva visszük át egy kapesolószerkezet segítségével, mely felváltva a hangnak és a képnek megfelelő áramkört zárja. A problémának egy másik megoldása sze-15 rint, a folytonos képáramot szabályos időközönkint a hangárammal egyesítjük. Ez esetben a képáram folytonos s szabályos időközönkint vegyül bele a hangáramba. Az 1. ábra az adóberendezést tünteti fel. 20 (M) mikrofon felveszi a hangot s a keletkező áramingadozásokat a (Vi) lámpa felerősítve juttatja (Ki) körkapcsolón keresztül a (Va) lámpához. Az (Fi) fotócellát egy Nipkow-korong lyuksorozatán keresztül 25 ismert módon világítjuk meg, az elemeire bontott távolbalátandó képnek megfelelően. A keletkező képáramot a (Vs) lámpa felerősítve juttatja ugyancsak a már említett (Vs) lámpához. Az (Fi) fotócellával 30 párhuzamosan van kapcsolva az (F2

) fotócella, mely egy erős fényforrás útján, az előbb említett Nipkow-korongon át, a korong szélétől a középpontja felé irányuló vonalszerű réseken keresztül, kap szabá-35 lyos időközönkint megvilágítást. Az ebből keletkező áraimlökések a képáramot egyenletesen szakítják meg s a vevőállomás szinkronmotorjának együttjárását biztosítják. A (Vs) lámpa a képnek, hangnak ós szinkronizálásnak megfelelő áraminga- 40 dozásokat, az (A) adóállomás antennáján keresztül sugározza szét. A 2. ábra a vevőállomást ábrázolja. A (V4) lámpa az érkező hullámokat egyenirányítja s a (Vs) lámpa rácsához juttatja. 45 A (V<) lámpa anódkörébe (L±) tekercsből és (Ci) kondenzátorból álló zárókör van iktatva, mely a szinkronizáló áram rezgésszámlám van hangolva. Ezt a szinkronizáló áramot az 1. ábra (Fa) fotócellája létesíti, 50 a már leírt módon. A zárókör által különválasztott szinkronizáló áramot a (V«) lámpa felerősítve juttatja a (Ti) transzformátoron keresztül az (S) szinkronmotorhoz. A (Vs) lámpa az együtt érkező 55 kép- iés hangáramot felerősíti. A felerősített áramingadozások a (Vs) lámpa anódkörébe iktatott (R) ellenállás felhasználásával, a (C2, Ca) kondenzátorokon keresztül jutnak a <G) ködfénylámpába, mely- 60 nek fényereje az áramingadozásoknak megfelelően fog változni. A ködfénylámpa a szükséges gyújtó feszültséget a (B) teleptől nyeri, melyhez a (Di, D2) fojtótekercseken keresztül van kapcsolva. 65 A képáramtól a hangáramot a (K3

) kapcsoló szerkezet választja külön. Ugyanis, ha a (K2) kapcsoló zárva van, akkor az áram a (Ts) transzformátor primértekercsén keresztül zárul s a szekundér 70 tekercshez kapcsolt hangszóró megszólal. Ugyaniakkor a (G) ködfénylámpa gyúlási feszültsége leesik s a ködfénylámpa elsötétül. Ennek oka az, hogy a (T2) transzformátor ohmikus ellenállása a (Di, Da) 75 fojtótekercsek ellenállásához képest csekély, míg a feszültség megoszlása az ellenállással egyenesen arányos. Tehát, ha