106250. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sziliciumtartalmú aluminiumötvözetek szerkezetének módosítására

Megjelent 1933. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI qH»L SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106250. SZÁM. — XYI/c. OSZTÁLY. Eljárás szilíciumtartalmú alumíniumötvözetek szerkezetének módosítására. Metallg-esellschaft A. G. cég- Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1931. évi december hó 12-ike. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi december hó 23-ika. Ismeretes, hogy szilíciumtartalmú alumíniumötvözeteket alkálifémekkel lehet nemesíteni. Az ilyen nemesítés folytán a szerkezet finomodik, különösen a szili-5 ciumrészecskék lesznek finomabbak és tökéletesebb eloszlásúak. Ha pl. alkalifém nélkül öntünk homokba ilyen ötvözeteket, a szilícium a megdermedt ötvözetben nagyobb lemezek vagy tűk alakjában 10 lesz jelen, de ha ugyanezt az ötvözetet kálium vagy nátrium adagolása után öntjük, a szilícium rendszerint legömbölyödött vagy tojásdad kis részecskék alakjában lesz a megdermedt ötvözetben. Az 15 alkalifémet rendszerint fémes állapotban adagolták és csak korlátolt mennyiségben, mert különben hólyagképződés lép fel. A nátriummennyiség felső határát általában 0.1%-ban szabták meg (lásd pl. a 171996. 20 angol szabadalmat). A nátriumadalék fenti hatásán kívül az eutektikumot is módosítja. Míg a nátriummentes ötvözetek eutektikuma 11—12% között volt, növekedő mennyiségű alkalifém adagolásá-25 val az eutektikum sziliciumtartalma 15%-ig és azon túl tolható el. Még a nátriumadagolás eddigi módszereinél is gyakran keletkeztek kisebb buborékok, melyek az öntvények értékét csökken-80 tették. A találmány olyan eljárás, mellyel akár nagyobb mennyiségű alkalifémet is adagolhatunk a megömlesztett ötvözethez anélkül, hogy számottevő hólyagzás lépne 35 fel. Éppen nagyobb mennyiségű alkálifémek alkalmazása gyakran kívánatos, mert a nemesítés foka az alakalifém mennyiségétől függ, vagyis nagyobb alkalifémadag nagyobb mérvben csökkenti 40 a szemcsenagyságot, ami különösen vastagfalú öntvényeknél fontos. Éppen az ilyen öntvényeknél mutatkozott az a hátrány, hogy nagyobb alakalifémadag esetén buborékok, sőt nagy hólyagok képződtek. 45 A találmány szerinti eljárás abból áll, hogy az alkalifémet egy olvadt fedősó jelenlétében adagoljuk az olvadt ötvözetbe. A fedősó könnyű vagy nehéz fémeknek közömbös, savas, vagy bázisos vegyülete 50 lehet. A fedősót szilárd vagy olvasztott állapotban visszük fel a megömlesztett nemesítendő ötvözetre. Mikor a fedősó megolvadt, előbb egyszer bekeverjük az ötvözetbe, s azután, mikor a fedősó az öt- 55 vözet fölött úszik, az alkalifémet, legcélszerűbben fémnátriumot beadagoljuk az olvadt ötvözetbe. Az ötvözetet ezután egyszer erőteljesen összekeverjük, azután néhány percig állni hagyjuk, s végül ki- 60 öntjük. A kész öntvények a régebbi módszerek szerint készült öntvényekhez képest jobbak. A találmány szerinti eljárással nagyobb mennyiségű alakalifémet is gyorsan keverhetünk be az olvadt ötvö- 65 zetbe. Meglepő emellett, hogy a fedősó a nátrium túlságosan nagy mennyiséginek eleddig megfigyelt káros hatásait megszünteti. A fedősónak ez a hatása nem hasonlítható össze azzal az eljárás- 70 sal, melynél eleve alkalitartalmú vegyületet adagoltak az olvadt alumíniumra oly óéiból, hogy pl. az így adagolt nátriumfluoridnak és az alumíniumnak egymásrahatása folytán kis mennyiségű alkalifém 75 keletkezzék és lépjen be az ötvözetbe. Ennél az eljárásnál a lényeg az, hogy tetszés szerinti fedősó jelenlétében fémes nátriumot keverünk az ötvözetbe. A találmány lehetővé teszi, hogy 5— 80 r-A