106240. lajstromszámú szabadalom • Vaslemez gőzfűtőtest (radiátor) közvetlen és közvetett fűtőfelülettel

Megjelent 1933. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZASADALM1 BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106240. SZÁM. — H/h. OSZTÁLY. Vaslemez gőzfűtőtest (radiator), közvetlen és közvetett fűtőfelülettel. Varga Sándor g-épészuiérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi április hó 23-ika. A gőzfűtőtestek manapság legnagyobb részt öntöttvasból készülnek. Bár igen sok hátrányuk van, azonban az olcsó előállítási lehetőség miatt mégis ezeket 5 gyártják. A jelenleg vaslemezből készülő fűtőtestek úgy a formájukban, mint a működésükben, az öntöttvas radiatorokat utánozzák, ámde a lemez drágasága, valamint a sok hegesztési munka miatt 10 azokkal szemben nem versenyképesek. Az általam szerkesztett lemezradiátor célja az öntöttvas hátrányainak a kiszorítása és a fűtőtesteknek lényegesen olcsóbb előállítása. A találmány szerinti 15 radiator az eddigieknél sokkal üzembiztosabb, mert a fűtőfelülethez viszonyítva csekély szabad hegesztési széle van, miért is a hegesztési hibából származó üzemzavar a minimálisra redukálódik. A 20 találmány szerinti radiator kétféle formában készíthető, u. m. közvetlen és közvetett fűtő felülettel. A találmány, a mellékelt rajzon, nyolc ábrában van bemutatva, melyek közül az 25 1. ábra a radiatorlemez távlati képe, a 2. ábra a kész Tadiator elölnézete, a 3. ábra a kész radiator keresztmetszete, a 4. ábra ugyanannak hosszmetszete, az 30 5. ábra több radiatorlemez párhuzamos kapcsolási módjának felülnézete, a 6. ábra a radiator különleges összehajtás! módjának felülnézete, a 7. ábra a közvetett fűtőfelülettel is el-35 látott radiator hosszmetszete és végül a 8. ábra ennek az oldalnézete. A közvetlen fűtőfelülettel működő radiator, lényegileg, egy darab lemezből készül, de a nagyobb méretű radiator két vagy több lemezből is előállítható. A le- 40 mezben, préselés, avagy hengerlés útján hosszirányban, megfelelő méretű ós egymással párhuzamos (a) hornyokat állítunk elő. Az egyes hornyok között a (b) közök simán, azaz síkban maradnak. A 45 lemez közepén, az (a) hornyokra mjerőlegesen, ugyanolyan mélységű, de megfelelően szélesebb (c) hornyot préselünk. Hasonlóképen a lemez szélem is, a (c) horonnyal párhuzamosan, egy-egy azonos 50 méretű (d) hornyot állítunk elő. Ekkor a lemezt a középső (c) horony körül összehajtjuk, miáltal a (c) horonyból felül, a (d) hornyokból pedig alul egy-egy cső képződik, amelyekbe az összeilleszkedő (a) 55 hornyokból keletkező csövek torkollanak. Amint látható, a lemez összehajtása után függőleges csőregisztert nyertünk, amelyben az (a) hornyok úgy válnak zárt csövekké, hogy ha a köztük levő sík (b) kö- 60 zöket elektromos pont vagy vonalhegesztéssel összehegesztjük. A hegesztésnél csakis a legszélső hegesztések gondosságára kell súlyt helyezni, ez pedig könynyen eszközölhető, mert mindenütt jól 65 hozzáférhető egyenes vonalakat kell hegeszteni. A (c) hornyokból a gőzbevezető és a (d) hornyokból a kondenzviz elvezető csövek lesznek. A (c) és a (d) csövek végére megfelelő 70t csatlakozó csődarabokat hegesztve, készen is van a találmány szerinti olcsó és jó lemezradiátor. Nagyobb fűtőfelületű radiatort kétféleképen állíthatunk elő. Az egyik módszer 75 az, hogy több radiatort állítunk egymás mellé, amint azt aa 5. ábra mutatja. Ennél a rendszernél a gőz be-, illetve a kondenz-