106234. lajstromszámú szabadalom • Fegyvertalp, hátrázást és előreszökést fékező készülékkel és elsütőszerkezettel, önállóan egymagukban is használható öntöltő fegyverekhez

— 3 — hetése végett előzetesen a 2. ábra szerint oldalt kitolt (g) elsütőujjat az (a) fegyver­tartóra ismét merőlegesen a fegyver (c2) ravasza előtti munkahelyzetébe toljuk és 5 az (e) hüvelyt az (el) állítóesavarral elál­lítva hosszirányban akként állítjuk be, hogy a (h) Bowden-zsinórtól megengedett elsütési úton belül a fegyver ütőszerkeze­tét a (c2) ravasz hátranyomásával kivált-10 hassa. A tüzelési szakasz első lövése ek­kor a fegyvernek a fegyvertalpon elfoglalt, ábrázolt helyzetében megy ki. Lövéskor a (c) fegyver és a (b) szán a hátsó (il) rugó­csoport megfeszítése közben az (a) fegy-15 ver tar tón hátracsúszik. Ezit a mozgást az ekkor meglazuló mellső (i2) rugócsoport hatására az egész (dl, d, e, f, g) tüzelő­szerkezet követi,, amikor is a fegyvertalp (nem ábrázolt) kézi elsütőszervének to-20 vábbi visszahúzása folytán a (g) elsütőujj a (d) tartóján megtartja elfoglalt elsütési helyzetét. A mellső (i2) rugócsoport meg­lazulása után a (d ... g) elsütőszerkezet nyugalomba jön, a (c) fegyver pedig a (b) 25 szánnal egyedül folytatja hátrázását. Ek­kor a (g) elsütőujjtól most tehermentesí­tett (c2) ravasz az ütőszerkezetet a máso­dik lövés előtt megfogó záró helyzetébe tér vissza. A fegyver újbóli előremenete­lő lénél először is a (d) tartójával együtt még hátsó helyzetű (g) elsütőujj a fegyver . (c2) ravaszát a nyomáspont eléréséig visszatartja, azután a (d ... g) részeket maga előtt tolja, míg azoknak az (i2) rugók •35 újbóli megfeszülése mellett növekvő ellen­állása az elsütési ellenállást a közben újratöltött fegyverben felül nem múlja. A fegyver ütőszerkezetének kiváltása a má­sodik lövés leadására most történik meg, 40 még a fegyver előremenetele alatt, és mi­előtt a fegyver az eredeti mellső helyzetét elfoglalja. Minthogy a gyújtás a fegyver­ben bizonyos ideig késik, a lövedék a csö­vet csak éppen akkor hagyja el, amikor 45 a fegyver ismét elérte az eliső lövéskor elfoglalt mellső helyzetét. Ez megismétlő­dik egy tüzelési szakasz minden további lövéséné] mindaddig, míg a (g) elsütőujjat elsütési helyzetében visszatartjuk; ezzel 50 teljesítettük a jó lőpontosság alapfelté­telét. Ha az (i2, il) rugók előfeszültségét az (a2) ellentámasz hosszirányú elállításával a tüzelési sebesség szabályozása végett 55 megváltoztatjuk, akkor az egész fegyver ekként megváltozott mozgásviszonyaihoz igazodva a (g) elsütőujjnak kényszermű­vesen az a helyzete is megváltozik a fegy­vertalpon, melynél az elsütőujj;egy "tü­zelési szakasz második és következő lövő- 60 seit kiváltja. így pl. az (i2, il) rugók elő­feszültségének növelése a fegyver ütőszer­kezetének kiváltását már olyan időpont­ban idézi elő, melyben a fegyver a fegy­vertalpon még hátrább van; a fegyver 65 gyorsabb előrehaladása mellett azonban a második lövés ekkor is csak a fegyver­nek abban a mellső helyzetében hagyja el a csövet, melyet az az első lövésnél elfoglalt. 70 Szabadalmi igények: 1. Fegyvertalp, hátrázást és előreszökést fékező készülékkel és elsütőszerkezet­tel, önállóan egymagukban is használ­ható öntöltő fegyverekhez, melyre jel- 75 lemző, hogy egymás ellen ható, a hát­rázásfékező, előretoló és előrehaladást fékező eszközöket alkotó két rugócso­port a közéjük befogott fegyvert rugózó középhelyzetben tartja a fegyvertalpon 80 (pl. (a) fegyvertartón) és hogy a fegy­vertalpnak a fegyver ravaszára ható elsütőujja a tartójával együtt akként mozgatható, hogy lövéskor a fegyver hátrázását rugóterhelés alatt erőzáróan 85 követi, elsütési helyzetében hagyva a legközelebbi és a következő lövések ki­váltását már a fegyver előremenetele alatt elindítja, amikor is az elsütőujj a fegyveren belüli gyújtási késést figye- 90 lembe véve minden lövedéket a fegy­vernek a fegyvertalpon elfoglalt egy és ugyanabban a mellső helyzetében enged távozni. 2. Az 1. alatt igényelt fegyvertalp foga- 95 natosítási alakja, melyre jellemző, hogy az elsütőujj tartója, a fegyvertalpnak a fegyvert hordozó (b) szánjával laza érintkezésben és ezzel együtt, a hátrá­zásfékező, előretoló és az előrehala- 100 dást fékező eszközöket alkotó két rugó­csoport közé van iktatva. 3. A 2. alatt igényelt fegyvertalp foga­natosítási alakja, melyre jellemző, hogy a két rugócsoport két helytálló ellen- 105 támaszainak egyike (pl. az (a2) híd) a hátrázásfékező és előretoló rugók elő­feszültségének változtatására és ezzel a tüzelési sebesség szabályozására el­állítható. 4. Az 1—3. alatt igényelt fegyvertalp fo­ganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy az elsütőujj, Bowden-zsinór segé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom