106233. lajstromszámú szabadalom • Gépfegyver háromlábú fegyvertalpon

juk, melyet a (c) fegyvertartó szánvezetékkónt szereplő mellső végén eltolhatóan ágyazunk. A (d2) csúszka rugóhatás alatt álló (h) rögzítő karmai (5. ábra), melyek 5 a (c) fegyvertartó orraival együttműködnek, lehetővé teszik a csúszka rögzítését legelői és ezzel a fegyver hosszirányú eltolhatóságának megszüntetését a fegyvertalpon. 10 Földi célok lövésekor (1. ábra) az elől csőköpenyével a szánvezeték i(d2) csúszkájába helyezett, hátul pedig markolatánál a (d) szánban rögzített fegyver helyzetét a (c) fegyvertartóéhoz képest rögzít-15 jük és ezzel a (c2, c3) csuklókapcsolatot, mint lengési helyet kiiktatjuk. Az irányzást ekkor úgy magassági, mint, odalirányban akként végezzük, hogy a fegyvertartót a közötte és a (b) háromláb kö-20 zött levő (bl, b2) keresztcsuklókapcsolat körül az e két rész közé hátul beiktatott (b3) irányzó,készülékkel elforgatjuk. Lövéskor a hátralökést enyhítve fogjuk fel, mert a fegyver a (c) fegyvertartón ru-25 gózva hátráz. Légi célok lövéséhez a fegyver markolata és a hátsó (d) vezetékszán közötti kapcsolatot oldjuk, mire a fegyvertalp hátsó lábaira állítása után (3. ábra), a 30 mellső (c2, c3) keresztcsukló válik a fegyver ágyazási és kilendítési helyévé. A (c) fegyvertartót a háromlábhoz képest elfoglalt középhelyzetében hagyjuk vagy szükség esetén oldal- és magassági irány-35 ban olyan helyzetbe irányozzuk be, mely a felállított fegyvertalpnál az oldal -irányzótengelyt alkotó (c2) csap lehetőleg függélyes állását eredményezi. Lövéskor a lövész a fegyver agyát erősen vállához 40 húzza és az 1—3. ábrák szerinti fegyvertalpnál ezenkívül' a fegyvert addig húzza hátra,, míg a, mellső (d->) csúszka) a (di) vezeték hátsó végéhez nem fekszik, oly célból, hogy a hátralökés felfogásában, a 45 fegyvertalp is résztvegyen. Az ezzel az elrendezéssel járó hátrány, hogy a fegyver a váll előre irányuló ellennyomása alatt vagy az (a) fegyver magassági irányzásakor előretolódhatik és ekkor a lövész vállának kellene felfognia a hátra- 51 lökést, a mellső ágyazó és csúsztató helynek a 4. és 5. ábrák szerinti különleges kiképzésénél nem lép fel. Itt, miután a (d2) szánt a (c) fegyvertartón a (h) karmok segélyével rögzítettük, a fegyver és a 51 iegyvertalp között kényszerkapcsolat jön létre és a lövészre csak a fellépő billentőnyomatékot hatnak, a lőpontosság pedig nagyobb. Szabadalmi igények: 6( 1. Gépfegyver háromlábú fegyvertalpon, földi és légi célok lövésére, melyre jellemző legalább egy-egy magassági és egy-egy oldali rányzótengelyt tartalmazó két külön (b2, bl), illetve c3, c2) 6í csuklókapcsolat a háromláb által fegyvertartó közvetítésével és esetleg a lőirányban rugalmasan utánaengedő ágyazásban tartott fegyver irányzására, mely csuklókapcsolatok közül az 7( egyik (b2, bl), a háromláb és a fegyvertartó közé iktatva, magassági és oldalirányzókészülékkel kapcsolatban földi célok lövésénél a másik (c3, ©2) csuklókapcsolat közvetítésével a fegyvertar- 7j tón nyugvó fegyver lengési helyét alkotja, míg légi célok lövésekor a fegyver, a hátsó lábaira felállított fegyvertalp mellett, a fegyvertartóval közös (c3, c2) csuklókapcsolata körül magas- 8( sági és oldalirányban szabadon kilendíthető. 2. Az 1. alatt igényelt háromlábú fegyvertalp foganatosítási alakja, melynél a fegyvert a fegyvertartó egy mellső és 8E egy hátsó szánvezetékében rúgózva eltolhatóan ágyazzuk, melyre jellemző, hogy a (c3, c2), (4. és 5. ábra) keresztcsukló, mely légi célok lövésekor ,a fegyver kilendítéséheiZ való, a fegyver és a 9c fegyvertartón vezetett szán között van. 3. A 2. alatt igényelt fegyvertalp foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a mellső fegyverágyazó helyet alkotó szán a fegyvertartón rögzíthető. 91 . 'y 2 rajzlap melléklettel. /;. / I'allas nyomda, Budapest. K