106232. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erőgáz termelésére fokozott nyomáson végzett oxigénes elgázosítással

Megjelent 1933. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106233. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás erőgáz termelésére fokozott nyomáson végzett oxigénes elgázosítással. Metallg-esellschaft A.-G. cég- Frankfurt a/M. Pótszabadalom a 104455. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1931. évi junius hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi julius hó 5-ike. A 104455. sz. törzsszabadalom erőgáznak bitumenes tüzelőanyagokból vagy kígázosítási maradékokból való előállítására vonatkozik. Ennél az eljárásnál a 5 generátorban bizonyos rétegmagasságban fekvő darabos vagy durvaszemcsés szénen keresztül vagy nyomás alatt álló oxigén-, vízgőzkeveréket vezetünk át elgázosítóközeg gyanánt, úgy hogy 600— 10 9000 közti reakcióhőmérsékeken olyan erőgáz keletkezik, melynek nyomása távvezetési célokra elégséges. Az elgázosításkor primer keletkező hidrogén tetemes része metánná alakul. 15 Ezt az eljárást úgy tökéletesítettük, hogy módunkban van hidrogéndús, nagy nyomás alatt álló gázt termelni, mely különösen hidrogénező-eljárásoknál vagy szintetikus célokra, pl. ammoniákszinté-20 zisre alkalmas. Eddig ilyen célokra rendszerint az ismert módon időszakosan termelt vízgázt, vagy kokszkemencegázt alkalmazták, melyet a hidrogén elkülönítésére fokozott nyomáson, pl. 10 atm. 25 nyomáson alacsony hőmérsékre hűtöttek le. Ajánlották már továbbá az ilyen célokra való vízgázt tüzelőanyagoknak légköri nyomáson oxigénnel vagy oxigéndús levegővel és vízgőzzel végzett el-80 gázosításával előállítani. Az így termelt nyersgázból is 10—20 atm.-ra való sűrítéssel és erős lehűtéssel lehetett a hidrogént elkülöníteni. A hidrogénezéshez vagy a szintézisekhez a gázt még tovább, 35 pl. 200 atm.-ra kell sűríteni. Az erős lehűtéssel kapcsolatos elősűrítés energiaszükséglete a hidrogén termelési költségeit lényegesen növeli. A találmány az eddigi eljárást lényegesen egyszerűsíti úgy, hogy a törzs- 40 szabadalom szerinti, nagy nyomáson szakadatlanul működő elgázosító-folyamatot a gázok megrövidített reakcióideje mellett a kemenceterhelés növelése és a tüzelőanyag rétegvastagságának 45 csökkentése révén úgy vezetjük, hogy az ezek folytán megrövidített reakciótartam eredményeként hidrogén- és szénsavdús gáz keletkezik, melyből további sűrítés nélkül közvetlenül erős hűtéssel 50 lehet a hidrogént elkülöníteni. A találmány értelmében, pl. a generátorba megfelelő nagy nyomású túlhevített oxigént vagy oxigéndús levegőt ós túlhevített vízgőzt vezetünk be. A sok vízgőzt tar- 55 italmazó elgázosító-közeget 600—900° reakcióhőmérsék betartásával akkora vízgőztartalommal és akkora sebességgel vezetjük át a kis rétegvastagságú (pl. 0.5—1.0 m) tüzelőrétegen keresztül, hogy 60 pl. gázkoksz feldolgozása esetén az aknaterhelés óránként kb. 600 kg/m2

vagy több legyen. A generátorgázképződés C+C02

=2 CO egyenletből nyilvánvaló, hogy a reakciónyomás fokozásával a 65 szénoxidtartalom csökkenése jár együtt. Ezt a csökkentett szénoxidtartalmat a találmány szerinti reakciótartam-rövidítés még tovább csökkenti. A reakciótartam-rövidítés a számottevő metánképző- 70 dést is meggátolja. Az elgázosítóközeg nagy sebessége és a tüzelőanyag kis rétegmagassága folytán a reakciótartam megrövidül s ez a szénoxidtartalmat csökkenti. így pl. 20 atm. reakciónyomás- 75 nál a törzsszabadalom szerint termelt