106213. lajstromszámú szabadalom • Hőszigetelő falazat és talajburkolat illetve padlózat

Megjelent 1933. évi május hó 1-én. ' MAGYAR KIRÁLYI jKHflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106213. SZÁM. — VLII/K. OSZTÁLY. Hőszigetelő falazat és talaj burkolat, illetve padlózat. Nagy Károly ácsmester Sala nacl Váhom. A bejelentés napja 1931. évi november hó 26-ike. A találmány oly falazat és talajburkolat, illetve padlózat, mely melegben állandóan szellőztethető, miáltal a szoba levegője hűvös és tiszta marad, télen pedig a 5 külső, hideg levegővel szemben szigetelhető, amellett pedig igen alkalmas nedves talajokon épült házaknál a nedvesség elvezetésére és a szoba szárazon tartására. Az e falazattal és talajburkolattal épült 10 pince télen át nem izzad és nem csepeg, miáltal a pincében levő anyagok nem romlanak meg; emellett a falban külön szigetelőlemezek vagy szigetelőanyagnak alkalmazása fölöslegessé válik. A talál-15 mány igen előnyösen alkalmazható még hűtőtartályok, valamint hűtőpincék fala és padlózata gyanánt, mely osetben a hűtéshez lényegesen kevesebb jeget kell felhasználni. 20 A csatolt rajzon a találmány példaképpen felvett, kiviteli alakja van feltüntetve és pedig az 1. ábra az egyemelet magasságú falrész függélyes hosszmetszete, a 25 2. ábra pince és földszinti falrész függélyes hosszmetszete, a 3. ábra egy falrész vízszintes metszete, a 4. ábra egy szoba vázlatos keresztmetszete, az 30 5—6. ábrák végigmenő, belső üreggel bíró falból készült épületrész függélyes és vízszintes metszete, a 7. ábra pedig talajburkolat vízszintes metszete. J5 A találmány lényege abban van, hogy a falazat, valamint a talajburkolat, illetve padlózat végigmenő üreggel vagy egymással közlekedő üregekkel van ellátva és ez üreg, illetve üregek, a falon, illetve talajburkolaton vagy padlózaton alkalma- 40 zott nyílásokon át, egyrészt a külső levegővel, másrészt pedig a kürtőnyílással vannak összekötve, úgyhogy a külső levegő, a kürtő huzatja révén, a falazat üregébe szívódik és abban végigáramlik, 45 miközben azt hűti és szárazon tartja. Az 1—3. ábrák szerinti, kiviteli alaknál a betonból készült, üreges fal belsejét az (a) rekeszfalak (b) üregekre osztják, melyek a rekeszfalak (c) nyílásain át közle- 50 kednek egymással. A fal egyik végében az üreg, a (d) falnyíláson át, a szabad levegővel, a fal másik végében pedig az (f) nyíláson át, a kürtővel van összekötve. Ily módon a külső levegő, a (d) nyíláson 55 át, a falba szívódik és miután a fal üregein végigáramlott, az (f) nyíláson át a kürtőbe távozik. A szabadba torkoló (d) nyílásnál esetleg ventilátort is lehet alkalmazni, mely a levegőnek a falba való 60 szívódását elősegíti. A pincemennyezetben (g) átbocsátónyílások vannak (2. ábra), miáltal a levegő a pincefalazat belsejében is végig tud áramliani. A 4. ábra egy szoba vázlatos kereszt- 65 metszetét mutatja, melynél a (d) nyíláson át a falba hatoló, külső levegőnek a falon és a talajburkolaton át a (h) kürtőbe vezető útját nyíl jelzi. Az 5—6. ábrák oly falazat és padlózat 70 függőleges és vízszintes metszetét mutatják, melynél ia fal, illetve padlózat belsejében végigmeriő (b) üreg van és egymástól bizonyos távolságban, valamint egymás fölött bizonyos magasságban (i) me- 75 revítőkapcsok vannak. Ezek a kapcsok az (a) rekeszfalakat helyettesítik és a rekeszfalakkal szemben az az előnyük, hogy míg