106208. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyemissziójú katódák előállítására többszörös csövekhez

— 2 — rendje egytized milliarnpér. Ha már most ezen két rendszer anódjait a fenti szempontok alapján kívánjuk méretezni, úgy nagy gyakorlati nehézségekkel találko-5 zunk. . Kiváltképen a feszültségi fokozat anódáját kellene túlságosan nagyra választan i. A kitűzött feladat azonban az alant ismertetett módon másként is megoldható. 10 A csatolt rajz 1. ábráján (1) az erősítőeső üvegbuTájának ^keresztmetszete. (2) a teljesítmény — végfokozat — keresztmetszete az oválhengeres anóclán át. (3) pontozott vonallal a ráesőt, (4) a lcatódát jelzi. 15 (5)-nél az anódába, egy tasak van behajtoigatva, a sraffozás jelzi, hogy e tasak valamely báriumroakeióelegyet tartalmaz. Ha a (2) anóda izzadásba jut, a bárium szabaddá válik, a belső anódatérbe begőzölög 20 és a (4) szálon le,csapódik. A feszültségerősííőrendszer pl. a (6) anódából, a (7) rácsból és a (8) katódából áll. Hogy a (8) katódát is a fémgőzeljárással formázhassuk, a találmánynak egy to-25 vábbi jellegzetessége szerint a (2) anódán egy további (9) tasakot rendezünk el, amely szintén reakciókeverékkel van megtöltve, a tasak azonban kifelé nyitott, úgy hogy a kilépő.bármmfémgőz a (8) katódára 30 rácsapódhatik. Ilyen megoldás mellett közömbös, hogy a (6) anóda a reakció megindulásának pillanatában magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékletű-e, mint a (2) anóda. Könnyen lehet ugyanis a berende-35 zést úgy kiképezni, hogy a hőmérséklet azokon a helyeken, ahol az (5) és (9) tasakok vannak, egyidejűleg érje el a bárium elgőzölgési hőmérsékletét. A fellépő jelenségek szemléltetésére a bárium kigőzölgé-40 sének iránya mindkét tasakból nyilakkal van jelölve. A találmánnyal egyidejűleg egy további új műszaki hatást is érünk el. Ismeretes, hogy a fém,gőzeijárássa 1 létre-45 hozott katódák hatályossága idővel csökken. Ez a csökkenés azonban nem következik be, ha az anódábari visszamaradt az elgőzölgő anyagnak egy bizonyos maradéka és ha az anódában az üzemi viszo-50 nyak következtében vagy egy esetleg beálló túlterhelés folytán olyan hőmérsékletemelkedés áll be, hogy a báriumnak, ha még oly csekély is, de tartós el gőzöl gése megy végbe. Világos, hogy ha, magában a 55 feszültségfokozat (6) anódájában a báriumnak egy maradványa vissza is maradna, ezen anóda csekély terhelése következtében benne hőmérsékletemelkedés és így további elgőzölgés nem következhetnék be. Ha azonban a fémgőz, forrását 60 a feszültségerősítőfokozat részére magán a (2) teljesítmény-anódán rendezzük el, ezen anóda túlterhelésénél, de már bármilyen erős üzemszerű terhelésnél is, a. báriumnak tartós utóelgőzölgése következik 65 be, amelynek a hidegen maradt és terheletlen feszültségfokozat is előnyét látja. A 2. ábrán oly változatot látunk, amelynél egynél több előfokozat van azonos módon létesítve. A jelzések n.gyanazok, mint 70 az 1. ábra szerinti elrendezésnél, azonban a (9) tasakon és a (6, 7, 8) rendszeren kívül meg egy másik (10) tasak és egy további (11, 12, 13) rendszer is van létesítve, amelynek kezelése ugyamigy történik, . mint 75 ahogy az fent ismertetve van. A 3. ábrán egy további változat van bemutatva, amelynél a (9) tasakban létrejövő báriumgőzből nemcsak a (6, 7, 8) anódarendszert, hanem egy további, 80 ugyanabban az irányban fekvő (14, 15, 16) előfokozatot is táplálunk báriumgőzzel. A 4. ábra nagyobb léptéikben egy oly tasaknak a metszete, amelyben a színbárium kinyerésére szolgáló reakciókom- 85 ponensek vannak elhelyezve. Ezen 4. ábra szerinti tasak az 1. és 3. ábra szerinti (5) és (9) tasakoknak és a 2. ábra szerinti (5, 9 és (10) jelzésű tasakoknak felel meg. A találmányi gondolat megvalósítása 90 természetesen számos más módon is eszközölhető. Lehet pl. a fónviőzt a hengeralakú rendszerek hosszirányában tengelymentén is vezetni. Épp úgy lehet különböző rendszerek egész sorához a bárium- 95 forrást egyetlen felmelegíthető fénmvasszából meríteni, amelynek nem kell szükségszerűen anódának vagy az erősítőrendszer elektródájának lennie. A találmányi gondolat második meg- 100 oldási elve egész általánosságban abban áll, hogy a báriumnak egyetlen egységes, felhevített tartójából különböző kisülési rendszerekhez tartozó több katódát egyszerre porozunk be. 105 Elektromos szempontból adott esetben szükséges a végfokozat (2) anódája és a többi erősítő rendszer között elektrostatikai értelemben védőhatást kifejtő ernyőket elrendezni. jio Ez, miként az 1. ábra mutatja, oly módon történhetik, hogy a (2) anóda és a (6, 7, 8) rendszer között valamely fémes (17) szitát — rácsot — rendezünk el. Ezt a szitát valamely állandó potenciállal bíró 115