106208. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyemissziójú katódák előállítására többszörös csövekhez

Megjelent 1933. évi május hó 1-én. ' MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEIRAS 106208. SZÁM. — VII/J. OSZTÁLY. Eljárás nagyemissziójú katódák előállítására többszörös csövekhez. Dr. Loewe Zsigmond mérnök Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1930. évi junins hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi junius hó 7-ike. A találmány nagyemissziójú elektroncsövekre vonatkozik, amelyeknél a vákuumban valamely könnyűfémet gőzölögtetiink el. Ily nagyemissziójú csövek ezidő-5 szerint úgy készíttetnek, hogy valamely könnyűfémet, rendesen báriumot a vákuumban az esetleg előzetesen kikészített katódafelületre porlasztanak rá. Egyszeres csöveknél ennek a műveletnek a végre-10 hajtása nem ütközik nehézségbe. Az elgőzölögtetendő anyag tartója rendesen az anóda, amely megfelelő felmelegítés mellett a báriumot elgőzölögteti. Magát a báriumot rendesen báriumazidból vagy va-15 lamely rekaeiómasszából nyerjük, amely pl. báriumoxidból és szilíciumból állhat. Az eljárás kivitele azonban mindjárt nehézségbe ütközik, ha valamely közös vákuumtérben egynél több katódarend-20 szert akarunk beporozni. Vegyük szemügyre pl. azt a feladatot, amelynél valamely kettős csövet két egyenlő erősítőrendszerrel, melyek mindegyike tehát katódából, rácsból és anódából áll, az elgőzö-25 lögtető eljárás segélyével nagyemissziójú cső gyanánt kell előállítani. Kiderült már most, hogy a gyártási műveletek sikerülésének lényeges előfeltétele a rendszereknek oly mértékben egynemű kvitele, SO hogy mindkét rendszerben a bárium elgőzölgése ugyanabban az időpontban induljon meg. Ha ez a feltétéi nem teljesül, azaz ha az egyik rendszerben a bárium előbb gőzölög el, mint a másikbari, úgy a 35 bárium el,'gőzölgését a másik rendszerben megelőző és elkerülhetetlen gázfelszabadulás az első rendszerben már lecsapódott báriummennyiségek megrongálására vezet. Ez a körülmény pedig a két rendszer 40 egyenletes formázását zavarja. Többszörös csöveknek az elgőzölögtető eljárásai való előállítása a találmány értelmében oly módon eszközölhető, hogy a különböző, a esőben elrendezett anódákat úgy méretezzük, hogy valamely közös ör- 45 vényárammező hatása alatt, amellyel az anódák izzítását végezzük, az anódarendszerek hőmérsékletét egyenletesen és oly módon emeljük, hogy a bárium elgőzölgése valamenyi rendszerben ugyanabban 50 az időpontban induljon meg. Kitűnt már most, hogy ezen követelmény gyakorlati megvalósítására elegendő, ha mindkét anód rendszer ben az örvényárammező irányába eső keresztmetszetek 55 egyenlő nagyságúra választatnak. Fizikai szempontból természetesen csak azon múlik, hogy a mindkét anódrendszerben létrehozott melegmennyiségek és a kisugárzási viszonyok úgy választassanak 60 meg, hogy a hőmérséklet emelkedése az időben egyenlő erősséggel következzék be, hogy legalább az elgőzölgéshez szükséges és 1000° körül járó hőmérsékletet mindkét anódrendszerben ugyanabban az idő- 65 pillanatban érjük el. A kitűzött feladatnak a fentiekben vázolt megoldási módja — a felmelegedési és elsugárzási viszonyoknak mindkét ánódarendszerre vonatkozó alkalmas meg- 70 választása — a két erősítőrendszer méretezését illetőleg jelentékeny korlátozásokat rejt magában. Tegyük fel, hogy a többszörös cső egy erős .végrendszerből és egy, fe,szültségerősítőként működő előfoko- 75 zatból áll. A végfokozat célszerűen az 50 milliampérnyi közepes emisszióra állít- • ható be, míg a másik rendszer, a feszültséigerősítőfokozat, csak oly áramokat kell hogy áttegyen, amelyeknek nagyság- 80