106189. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehéren zavarosított zománcok és égetett mázak előállítására

szorbeálószerre vagy a zavarosítószerre vagy mindkettőre, pl. a zománciszapban, a kolloidkémia törvényszerűségei szerint meghatározható hatást idézünk elő és így 5 a zavarosító hatást tökéletesen kormányozhatjuk. Minthogy a diszperziófokot és az adszcrp c iók épe ss ég e t b e f oly ás oló an y a g dk hasonló neműek, az egyes hatások között 10 nem tudjuk mindig az éles határt megfonni. A fentemlített kolloidkémiai fogások útján tehát a zavarosítószer adszorpcióképességét tetszőleges módon változtat-15 hatjuk és ezáltal a zavarosító hatást messzemenően befolyásolhatjuk. A találmány szerinti eljárás ezek szerint lehetővé teszi, hogy minden egyes zománckeveréknél és minden egyes zava-20 rosítószernél az adszorpció által egymásra ható anyagok, de különösen az adszorbeálószer befolyásolása útján, a gázzavarosítás a legelőnyösebb körülmények között fejlődjék ki, amikor is ezzel a be-25 folyásolással a zománc forrását, fényének elvesztését, valamint a zománcnak a zavarosítószer tökéletlen elégése folytán fellépő szín-elváltozását elkerülhetjük. Ha egy zoniánekeveréknél, melyhez 30 valamely gázzavairosítószert használtunk, kitűnik, hogy pl. a zavarosítószernek az adszorbeálószer által való túlerős vagy túlgyeinge adszorpciója következtében túl nagy vagy túl kicsi gázbuborékok kelet-35 keztek, úgy az adszorbeálószer kolloidkémiai befolyásolásával annak adszorbeál óképessége oly módon befolyásolható, hogy a gázbuborékok a legelőnyösebb zavarosításnak megfelelő nagyságban és 40 számban képződjenek. Adszoirbeálószereikként hatásosak lehetnek vagy hatásossá tehetők a következők: agyag vagy kaolin, iivegfrittek, iivegelegyrészek, magukban véve nem zavaro-45 sí fészerek, különösen kolloidanyagok, valamint zavarosító anyagok is, amelyek azonban a találmány szerinti eljárásnál olyan mennyiséigben találnak alkalmazást, amelyekben különben zavarosításra nem 50 elegendők. A peptizáló szereket vagy koaguláló szereket, stb. az a,dszorbeá,lőszernek megfelelően a kolloidkómiia szabályai szerint választjuk meg, azok mennyisége és lcon-55 centrációja pedig egyszerű kísérlettel könnyen megállapítható. Meghatározott értékek előre nem állapíthatók meg; a legelőnyösebb értékek azonban tapasztalati úton könnyen meghatározhatók. 6( Agyaghoz, mint adszorbeálószerhez, peptizálószerekül pl. hatásosak a savak, különösen ásványi savak, azonban a fémsavak is, valamint e savak sói, tehát pl. sósav, kloridok, wolframsav ós wolf- 6; rámátok, stb. Koagulálószer gyanánt tekintetbe jönnek pl. a borátok, a földalkálifémeik karbonátjai és más effélék. A peptizálószerek vagy koagulálószerek 7( a peptizáló vagy koaguláló hatás mellett egyidejűleg még más módon is hatásosak lehetnek. Az adszorpcióra szárit anyagokat (a zavaró sí főszereket) alkalmazhatjuk maguk- 71 bari vagy az adszorbeálószer ben adszorbeálva is. Ez utóbbi esetnek, melynél az adszorpció által együttműködő anyagok, különösen az adszorbeálószer kolloidkémiai befolyásolása, a zavarosítószer ad- 8( szorbeiálásával egyidejűleg, megelőzőleg vagy utólag idézhető elő, az, az előnye, hogy az adszorbeáló folyamat, illetve az adszorbeálószer mineműsógének befolyásolása a zománcoló eljárástól függetlenül 8E mehet végbe. Ennek azéirt lehet jelentősége, mert pl. az adszorbeálószernek az adszorptívval való rendkívül finomra -őrlése fokozza az adszorpciót. Ha ugyanezt a hatást a malomban való őrléssel 9( akarnók elérni, úgy ez ,a módszer nem volna előnyös, mert a malomban való túli-in oin őrlés a zománcot károsan befolyásolja. Erősen adszorbeálóképes zavarosítószer 9E megválasztásánál, ill. az adszorbeálószer adszorbeálóképességének megfelelő peptizáló vagy koagulálósz,erekikel, vagy más kolloidkémiai befolyásolással való fokozásánál a gázzavarosítóiszer egészen mini- IC mális mennyiségeivel is kielégítő gázzá varos ítást érhetünk el. Zavarosítószerekü] úgy szerves anyagok, mint szervetlenek, valamint vegyesen szerves és szervetlen anyagok is al- ic kalmasak. A szerves zavarosítószer ok közül megemlítjük pl. a szerves festőanyagokat, nagymolekulás szerves vegyületeket, zsírsavakat és azok sóit, airomás karbonsavakat és azok sóit, naiftolokat stb. A. n szervetlen zavaros ítész erek közül megemlítjük a nitrátokat, amelyeik aszorpcióképességiikliöz mérten alkalmasak, azzal az előfeltétellel, hogy adszorbeált állapotban csak a zománc beégetésii hőmérsékletén 11 bomlanak el.