106188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációs termékek előállítására, nem-alifás szulfamidokból és aldehidekből

_ 4 — nyítő anyagokként) keményíthető gyan­tákhoz hozag.any.agul is értékesek. 12. m-benzoldiszulfamidot az 1. példában megadott módon CüO-val kondenzálunk. 5 Röviddel a kondenzálás befejezte előtt újból 20% benzoldiszulfamidot adunk hozzá és a kondenzálást folytatjuk. Kemé­nyít és után nagyon kemény terméket kapunk. 10 13. 7 g benzoldiszulfamidot 4,42 cmJ 40%-os formaldehidoldatban 22 cin3 2n KOlí hozzáadása mellett hidegen fel­oldunk. Ezután addig adunk hozzá 2n HCl-et, amíg többé csapadék nem válik 15 ki. Ez a csapadék előbb gyantaszerű, majd. sajtszerű termék, amelyet vízzel mosunk és vákuumban szárítunk. Az előállott fehér, amorf porból könnyen állíthatunk elő alkoholban oldható lakkot, továbbá 20 magában vagy töltőanyagokkal (pl. cellu­lózával) keverve meleg sajtolásnak is alávethetjük azt. 14. Benzoltriszulfami dot három mole­kulasúly formaldehiddel melegben kon-25 denzálunk. Rövid idő múlva már a reakcióelegyben megmerevedő keményít­hető gyantát kapunk. 15. Fenoldiszulf amidből és formal­dehidből ugyancsak gyantaszerű kondcn-30 zációsteirméket kapunk. 16. (70%-os acetonlakkot) melyet benzol­disz.ulfamid és CH2O közbenső kondenzá­ciós termékének feloldásával állítottunk elő (cellulózzal felszívatunk, az anyagot 35 100°-on keményítjük, finoman pontjuk és a port forrón sajtoljuk. Kemény, áttetsző terméket kapunk, melynek szaruszerű külseje van, vagy pedig fehérfelületű saj­tolt terméket, amely porcellánhoz hason-40 lít. Sajtolásra szánt porok előállítására úgy is eljárhatunk, hogy a töltőanyago­kat (papirost, festőanyagokat ós más­efféléket) már a kondenzálás kezdetén adagoljuk a reakcióelegybe és a gyantát 45 kicsapáskor a töltőanyagokon (pl. a papír­rostokon és ezekben) választjuk le. 17. m-benzoldiszulfamidot kb. 20% p-to­luolmonoszulfamiddal összekeverünk és az elegyhez olyan formaldehidmennyisé-50 get adunk, hogy minden jelenlevő X11 ' -csoportra 1 mol. CH2O jusson. Kondenzá­lás után melegben megömlő magas olva­dáspontú kondenzációsterméket kapunk, amely szerves oldószerekben még oldható. 55 18. m-benzoldiszulfamidot formaldehid­oldattal felhevítünk. Az oldathoz egy idő múlva 10—20% tiokarbamidot adagolunk. A rövid ideig tartó további hevítés után leváló gyanta a tiokarbamidhozag nélkül ugyanilyen feltételek mellett készült 6 gyantával szemben a hidrofób tulajdonsá­gok fokozását mutatja. Két különböző terméket kapunk asze­rint, hogy annyi formai dehiddal egyen­értékű vagy pedig a formaldehidet vala- 6 mennyi jelenlevő NHs-csoporttal, tehát a tiokarbamidéival is egyenértékű meny­nyiségben alkalmazzuk. Az utóbbi esetben homogén, vegyes kondenzációsterméket, kapunk. 7 19. Benzoldiszulfamid és egyenérték­ménnyiségű furfurol fel hevítésénél bizo­nyos idő múlva az előbbi feloldódik, mi­mellett sötét, lakkszerű, kihűléskor félig szilárd massza képződik. 7 20. Ha egyenérték-mennyiségű benz­aldehidet és benzoldiszulfamidot hevítünk, az oldás bizonyos idő múlva szintén be­következik. Kihűléskor az egész elegy ke­mény gyantává merevedik meg. 8 Szabadalmi igények: 1. Eljárás műgyanták előállítására, azzal jellemezve, hogy nem-alifás szulfamido­kat, amelyek a szulfamicloosoport mel­lett még legalább egy helyettesített 8 vagy nem helyettesített X1 h csoportot tartalmaznak (a CONH-'-csoport kivéte­lével) vagy ilyen vegyületek elegyeít aldeh idekkel, kii lönösen formaldehid­del kondenzáljuk, illetve polimerizál- S juk. 2. Az 1. igényben védett eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kondenzálósi folyamatot keményített termékek keletkezéséig vezetjük. £ 3. Az 1. igényben védett eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakcióba hozott amidovegyületek kondenzációs vegyületeit legalább két aldehidmaradékkal, különösen formai- 1 dehidmaradékkal képezzük. 4. Az 1. igényben védett eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy nem-alifás, különösen aromás di-, feri­vagy poliszulfamidokat aldehidekkel, 1 különösen formaldehiddel kondenzá­lunk. 5. Az 1. igényben védett eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kondenzálást katalizátorok, illetve 1 kondenzálószerek jelenlétében fogana­tosítjuk. 6. Az 1. igényben védett eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy a keményíthető kondenzációs termé- 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom