106187. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső mechanikai rezgések erősítésére és elktromos rezgésekké való átalakítására

Megjelent 1933. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100187. SZÁM. — Vlf/d. OSZTÁLY. Elektroncső mechanikai rezgések erősítésére és elektromos rezgésekké való átalakítására. Hüller Oszkár galvanizáló mester Budapest. A bejelentés napja 1931. évi december hó 10-ike. Három elektródás elektroncső rácsára elektromos rezgések helyett, a hang mechanikai rezgéseit visszük olyképen, hogy a cső üvegburájának egy részét rezgő-5 felületté (m -- membrán) képezzük ki. Ezen rezgőfelület szilárd összeköttetésben áll a. cső (r) rácsával (4. ábra). A rács, a mechanikus rezgések hatása alatt térbeli helyzetét változtatja s viszony.0 lagosan hol az anódhoz, hol a kátédhoz lesz közelebb, vagy távolabb. A rácsnak ezen viszonylagos helyzetváltozása a cső áthatását, illetve erősítési tényezőjét változtatja meg. Ez pedig az anódáram L5 ingadozást vonja maga után. A cső rácsára kedvező előfeszültséget adunk. Állandó anód- és fűtőfeszültség mellett, az anódáram egy bizonyos értéket vesz fel. Ha azonban a rezgőrács az anód-20 hoz közeledik, a cső erősítési tényezője csökken. A rácsfeszültségnek ennek arányában nagyobbnak kellene lenni, hogy az előbbeni anódáram értéke megmaradjon. A rácsfeszültség azonban állandó: 25 minek következtében az anódáram növekedni fog. Ugyanez ismétlődik fordított értelemben, ha a rezgőrács a kátédhoz közeledik (1. ábra). Ily módon a hangrezgéseket vele egyértelmű anódáram-ingadozá-30 sokká alakítjuk át. Ha ezen anódáram-ingadozást induktive, mint feszültséget a rácsra visszük, a mechanikai és elektromos rezgések együttes hatása érvényesül (2. ábra). 35 A mechanikai és elektromos rezgések közti esetleges fáziseltolódást, kapacitív úton kompenzáljuk. Ezen elektroncső igen alkalmas a hangrezgéseknek elektromos rezgésekké való átalakítására és felerősítésére. A cső átha- 40 tási értékét úgy választjuk meg, hogy a rácsnak kis elmozdulása, a cső erősítési tényezőjét nagy mértékben befolyásolja. Így a csőnél nagy meredekséget, érünk el. Ezen elektroncső gyakorlati kiv tele és 45 működése a következő: A cső burájának felső része rezgő felületté (im) van kiképezve. Ezen rezgőfelület közepéhez van forrasztva, (r) rácsnak (cs) felső csapja, míg az alsó csapja az 50 elektródákat tartó üvegrészhez van forrasztva. (4., 10. ábra.) A rács szekrény alakjánál fogva, a (k) katódot veszi körül, ami az emissió jobb kihasználását teszi lehetővé. A rács rugal- 55 mas, de a hangrezgésekkel szemben gyakorlatilag tehetetlenség-mentes. A rácskeret két oldala a membrán rezgései folytán, hol az (a) anódhoz, hol a kátédhoz lesz közelebb, vagy távolabb. Ez pedig a 60 már ismert jelenséget vonja maga után. (4., 7., S. ábra.) Mivel ezen elektroncsőnél az eddig káros jelenségnek ismert mechanikus rezgéseket hasznosítjuk, fontos, hogy a cső többi 65 részein és elektródjain a miechanikus rezgések ne érvényesüljenek. A bura hosszirányban csillagalakban bordákkal van merevítve. (5., 10. ábra.) Az izzószál, hogy helytálló legyen, hő- 70 álló szigetelő-keretre van kifeszítve. A keret két oldalán fémfoglalat van. Ez egyúttal az (katód) izzószál két elektródja. (6., 8. ábra.) Az elektródákat tartó üvegtál p felső 75 része keresztalakban van kiképezve, miáltal az elektródák szilárdsága ós kedvező elrendezése van biztosítva (9. ábra).