106177. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő berendezés
— 3 — tük. Amint az ábrából kitűnik, a csöveket a (2) sugárzási kamrába ismét viszsza vezethetjük, ahol azután bevezetjük a csövekben áramló gőz túlihevítéséhez 5 szükséges meleget. A rajzban a találmányt) ) példaként oly kazánnal kapcsolatban magyaráztuk, melyben csak egy csővezeték van. A találmány természetesen oly kazánokkal 0 kapcsolatban is megvalósítható, melyekben, több egymással párhuzamosan kapcsolt csővezeték van. A fentiekben leírtuk, hogy az iszap elvezethető a kazán fűtésének csökkentése 5 után. A leiszapolást azonban úgy is elvégezhetjük, hogy nem a fűtést csökkentjük, hanem fokozzuk a kazánba veszetett munkaközeg mennyiségét. Ebben az esetben is eltolódik az állapotváltozás zónája 0 és pedig a imunkaköaeg áramlási irányában. Ezt a jelenséget a találmány értelmében úgy hasznosítjuk, hogy több, 'egymással párhuzamosan kapcsolt csővezetékkel ellátott kazánban az állapotváltos zás zónája mögött az iszapot levezető vezetéket csatlakoztatunk és a leiszapolandó csővezetékben az átfolyt munkaközeg mennyiségének fokozásával az állapotváltozás zónáját oly messze toljuk ) el, hogy az iszapvezeték csatlakozási helyénél már nem gőz, hanem folyadék van jelen, úgy hogy a lúgot ezen a vezetéken kibocsáthatjuk. Ugyancsak a találmány értelmében az iszapvezeték csatlakozási » helye mögött oly készüléket alkalmazunk, mely visszacsapószelephez hasonlóan működik és megakadályozza azt, hogy az iszap-elvezetéskor a munkaközeg más, le nem iszapolandó csövekből visza,folyjon. 1 Azokat a folyamatokat,, melyek az iszaplevezetéskor lejátszódnak, az; alábbiakban a 2—5. ábrák kapcsán magyarázzuk. Amiint ezekből az ábrákból látható, a kazán fűtőfelülete pusztán csövekből áll. E csövek, résziben az (51) tüzelő kamrában, résziben az (52) és (53) füstigázcsatornákban vannak, úgy hogy a meleget részben sulgárzás. részben érintkezés útján veszik fel. A kazánt a felvett példakénti esetben az: (54) láncrostélyról fűtjük. A lángból képződő füstgázok a,z (51) kaimra felső részében irányt változtatnak és aiz (52) kamrába, lépnek át,, amelyből újbóli irányváltozás után e kamra alsó részén át a második (53) füstkamrába jutnak és innen felszállanak. A munkaközeget szabályozható (56) elektromotorral hajtott (55) szivattyú a. csővezetéken át szállítja. A felvett példakénti esetben három párhuzamos csővezetéket tüntettünk 60 fel. A rajziból láthatóan a munkaközeg útja a következő: A víz az (57) vezetékből az (58) gyüjtőpalackon át a.z (53) füstkamrá.ban fekvő, három, egymással párhuzamos csővezetékbe jut. Ez a három 65 egymással párhuzamos csővezeték (59) gyüjtőpalackba torkollik, Egymás után több ily gyüjiőpalackot alkalmazhatunk, amelyeiken a ruuinkaközeg útjában átáramlik. Az ábrában (59—69) palackokat 70 tüntettünk fel. A fűtőfelületet úgy méretezzük, hogy az a zóna, amelyben a, folyadékból gőz alakba való átmenet, vagyis az állapotváltozás végbe megy, az összefoglaló jelekkel és (70, 71, 72) hivatkozási 75 számokkal1 jelölt körzeten belül feküdjék. A (65) pala.ck előtt, mely az áramlás irányát tekintve, az állapotváltozás zónája mögött fekszik,, mindegyik csővezetékben (73), illetőleg (74), illetőleg (75) fojtósze- 80 lep van, mely a visszaáramlást fojtja, illetőleg megakadályozza. A fojtóiszelep alakja a 3. ábrából látható. Ily vissz,áramfojtószelepen oly fúvókát értünk, mely akként fekszik arz, áramlás útjában, hogy 85 normális üzemben a munkaköziéig a. fúvókába annak legszűkebb keresztmetszetén lép be és legbővebb keresztmetszetén lép ki. Eközben a nyomás sebességgé alakul a legszűkebb keresztmetszetben, majd a se- 90 besség diffuisorszerűen nyomássá a.lakul a .fúvóka divergens részében. A kazán normális üzemében, tehát, a,a ilyen fúvóka gyakorlatilag lényegtelen nyomásveszieséget okoz. A viszonyok azonban mások 95 akkor, ha az áramlás iránya megváltozik, vagyis, ha a munkaközeg a fúvókába annak legbővebb keresztmetszetén lép be és a legszűkebb keresztmetszetén távozik. Ebben az esetben a legszűkebb kereszt- 100 metszet után nem következik diffusorszerű rész, úgy hogy a fúvóka az áramlásnak ilyen iránya mellett erős fojtóhatást gyakorol. A következőkben ismertetendő munkafolyamatban ezt a jelensé- 105 get hasznosítjuk. Amint az ábrából továbbá látható, a (77, 76) és (78) csővezetékekhez az állapotváltozási zóna és a visszáramot fojtó fúvókák között (79, 80, 81) iszapvezetékek 110 csatlakoznak. Az iszapvezetékek végein (82, 83, 84) fojtótárcsák ós (85, 86, 87) elzáró szelepek vannak. Ha pl. a kazán (76) csővezetékét akarjuk iszaptalanítani, akkor az eljárás a 115
