106172. lajstromszámú szabadalom • Kollektor tekercselés

— 2 — jártak el, hogy a gyűrűs tekercselés mód­jára az aktiv vas alatt átimenő hatástalan vezetőket., alkalmaztak, vagy pedig a rotor felületén vezetett közbenső öisszekötések-5 hez vasmentes kommntáló zónákat képez­tek ki. A 2. ábrabei i tekercselésnek ilyen hátrányos alkatrészei nincsenek, viszont meg van az az előnye, hogy a kommu tá­las i idő hofiiszaibl), mint egy közönséges 10 menethurok. Az ilyen rotornál tehát a kollektoron nagyobb kerületi sebességeket engedhetünk meg, mert a kollektorlamel­lák axiális irányban csak fél olyan hosz­szúak, mrint az 1. ábrabcli megoldásnál. 15 Ha a találmány szerinti tekercselést oly gépeken alkalmazzuk, melyeknél két szom­szédos lamella között transzformatórikus feszültség indikálódik, melyet szintén meg akarunk osztani, akkor a (e) és (d) kollek-20 torlamellákat a hatékony rotorhosszon át kel] egymással öszekötni, amint azt a 3. ábra mutatja. Ezek az (1) összekötések úgy mint az isimert tekercselések (e) köz­benső összekötései vagy az aktiv vas alatt fekszenek, vagy pedig azokat a tekercs­hornyok vasmentes kommntáló zónáin át fektetjük. A két kollektor közötti ez össze­kötések azonban könnyebben rendezhetők el, mint a tekercslejekhez csatlakoztatott 30 i.«,mei"t közbenső összekötések. Az (1) össze­kötéseket nem kell a (h) homlokösszeköté­sekről loágaztaíini, hanem azokat a (c) lamellától közvetlenül vezethetjük a (d) lamellához, úgy mint ezt a 3. ábrában 35 szaggatott vonalakkal ábrázoltuk. A ta­lálmány egyébként lehetővé teszi, hogy a kcmrnutálási viszonyok javítására egyéb eszközöket is alkalmazzunk, melyek a most leírt, lamellától lamelláig haladó 40 ös.sz elkötéseket nélkülözhetckké teszik. Eljárhatunk ugyanis úgy, hogy az ugyanazon sarokhoz tartozó (i) ós (k) ke­féket a 4. ábrában feltüntetett módon egy­mással vezetőileg összekötjük és e kefék-45 kel szorosan összefüggő (m) összekötés helyettesíti a kollektordkkal mozgó, a 3. ábra szerinti összekötéseket. Ehhez az összekötéshez, mely tetszés szerint vezet­hető, nem szükségesek különleges, a gép-50 ben kiképezett vasmentes zónák. Ezeket az összekötéseket a statoirjármon, vagy a sí atcrpolusna k középrészén vezethetjük át. Lényeges, hogy az egymással össze­kötött kolldktorgépek úgy haladjanak el 55 a megfelelő, ugyanazon tekeresirúdhoz tartozó (c) és (d) kollektorlamellákon, hogy egymással szemben egy lamella­osztásnál kisebb mértékben legyenek el­tolva. Ha a 3. ábrában feltüntetett különleges < (1) lamellaösszekötéseket elhagyjuk, ak­kor a 4. ábrabeli elrendezésnél a tekercs­hez csatlakoztatott két-két (c) és (d) la­mella között (c') és (cl') tartaléklamellák keletkeznek, melyeket tisztán szigetelő ( anyaggal is helyettesíthetünk és azokat a kollektor felületéről eltávolítva másutt is alkalmazhatjuk. A kefék saját ellen­állása bizonyos mértékben mint a teljes cs a vaklamellák közötti feszültségosztó 1 hat. Ezek közé egyébként önmagában is­mert módon különleges obmikus induk­tív vagy kapaeitív feszültségosztókat is alkalmazhatunk. Önmagukban tehát vak­lamellák annyiban ismeretesek, amennyi- < ben olyanokat nem a találmányban emlí­tett célra és nem megosztott menetfeszült­séggel dolgozó tekercselésekhez már hasz­náltak. A kollektorok számának növelésével a. í menetenkénti feszültség még tovább oszt­ható meg. A kivezetéseknek nem kell a. íh) homlokösszeköttetéseket felezni ök, ha­nem azokat a menetvonal mentén máshol is pl. a tekercs.ruda.kon is alkalmazhat- £ juk, minek következtében a rúdfészült­ségét osztjuk meg. A leírt tekercselések lehetnek helytállóak, vagy forgó tekercse­lések és azokat vagy a gép indukáló, vagy a, gép indukált részében is elhelyez- £ hetjiik. Az említett, nagyobb periódus számokkal dolgozó egyfázisú motoroknál e tekercseléseket rendszerint a rotorban alkalmazzuk. A találmány szerinti teker­cseléssel különösen gyorsan járó, jól kora- -mutáló és üzembiztos, 50 Hz. üzemfeszült­séggel dolgozó egyfázisú vasúti motorok készíthetők. Szabadnimi igények: 1. Kommutatortekercselés, melyet az jel- 1 lemez, hogy egy menetnél kisebb tá­volságban egymást követő tekercskive­zetések váltakozva különböző kollekto­rokkal vannak összekötve. 2. Az 1. igénypontban védett kommuta- 1 tortekercselés változata, amelyet az jel­lemez, hogy az. egymást követő menet­tekercsek összekötő pontjai és a teker­csek középpontjai különböző kollekto­rokkal vannak összekötve. 1 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett kommntatortekercselés változata, me­lyet az jellemez, hogy minden egyes menetnek legalább két, különböző kol­lektorokkal összekötött kivezetése van. 1 1. Az 1., 2. vagy 3. igénypontban védett

Next

/
Oldalképek
Tartalom