106166. lajstromszámú szabadalom • Karmantyú impregnáló anyaggal töltött villamos kábelekhez

Megjelent 1933. évi május lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106166. SZÁM. VH/g. OSZTÁLY. Karmantyú impregnáló anyaggal töltött villamos kábelekhez. Societá ltaliaiia Pírelli, Milano, mint Emanueli Luigí mérnök miláuői lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1931. évi október hó 21-ike. E. A. E. A.-beli elsőbbsége 1930. évi október hó 30-ika. Impregnáló anyaggal töltött villamos kábeleknél a karmantyús kötések szerelé­sénél különösen ügyelnünk kell arra, hogy a kábelből ne folyjék ki oly mennyiségű , impregnáló anyag, melynek hiánya a ká­belben a kábeldielektrikum impregnálási állapotát lényegesen befolyásolná. Más­részt a karmantyúk szerelésénél ügyel­nünk kell arra is, hogy a szigetelő szala­gok feltekercselése közben a kötés helyét a szigetelő rétegbe behatoló por-, nedves­ség- vagy más idegen anyag ne szeny­nyezze. A szigetelő rétegeket evakuálni és kábelimpregnáló anyaggal telíteni kell. Ezeknek a feltételeknek a kielégítése sok esetben nehézségekbe ütközik. A munkás rendszerint szűk kábelcsatornában dolgo­zik. úgy hogy a szükséges hely hiánya is kedvezőtlenül befolyásolja a gondos munka elvégzését. Azonkívül a kábelkar -mantyúnak az a nagyfokú evakuálása és beható impregnálása, amelyet a gyártele­pen végrehajthatunk, a vonalon nehezen foganatosítható. A találmány célja ezeknek a hátrányok­nak a megszüntetése. A találmány kábel­karmantyú, melynek lényeges részei a gyárban szerelhetők, tehát oly helyen, ahol alapos munkát végezhetünk és ahol a gyártást szakemberek kellő mértékben el­lenőrizhetik. A helyszínén a munkás csak a kábelvégeket készíti elő és a kész kar­mantyúba beszereli. A találmány szerinti karmantyú lényegileg tok, melynek két vé­gén a két kábelvéget befogadó szigetelő ran és a szigetelőt a karmantyúba beveze­tendő kábelvéggel összekötő kontaktus­sapka zárja le. Az egymás felé fordított szigetelők kontaktussapkáit egymással vil­lamosan kötöttük össze és pedig célszerűen 40 hajlékony kapcsolóval. A szigetelőket tömítőperemmel ellátott támtest tartja. A támtest a karmantyú tokjának végét nyomástállóan zárja le és azonkívül kellő mértékben tömíti az im- 45 pregnáló anyagot olyképen, hogy a kar­mantyú mindkét végén oly kamrák van­nak, amelyeket a karmantyú belső terétől a karmantyú nyaka, a támtest tömítő pe­reme és a szigetelő belső fala különítenek 5a el. Ebbe a kamrába vezetjük be a kábel végét, miután előbb a kábelvezető végét kontaktus készülékekkel szereltük fel. A kontaktussapkáka.t és a hajlékony kapcsolókat a villamos mező egyenletessé- 55 tétele végett célszerűen oly fémes ernyő­vel fedjük le, melynek profilja ugyan­akkora, mint a kontaktussapkáké. Erre a fémernyőre papirosból vagy más alkalmas szigetelő anyagból készült szigetelő réte- 60 geket vagy szigetelő hengereket fektetünk. A karmantyú egész terét evakuáljuk és impregnáló anyaggal megtöltjük, úgy hogy a karmantyú minden szigetelőteste az impregnáló anyagba kerül. A kontaktus- 65 sapkába bevezetendő kábelvéget összekö­tővel látjuk el, melyben hossz- és kereszt­irányú furatok vannak és melynek belse­jében szelep van, mely az olajnak az ösz­szekötő furataiból való kifolyását a kötés 70 szerelése közben megakadályozza. A kar­mantyúkat célszerűen mint zárókarman­tyúkat képezzük ki. A rajz a találmány szerinti karmantyú példakénti megoldását mutatja. Az 75 1. ábra a zárókarmantyút nézetben, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom