106151. lajstromszámú szabadalom • Fényérzékeny anyaggal ellátott tartó és eljárás kontraszthatás elérésére

— 3 — szárítjuk. Ha ezt a lemezt ultraibolya fény itatásának tesszük ki, a zselatin a megvilágított helyeken oldhatatlanná vált, amit azonban a szemünkkel nem 5 észlelhetünk. A megvilágítás után a le­mezt 45° C hőmérsékletű vízbe mártjuk, amikoris a meg nem világított zselatin oldódik. Ez utóbbi kezelés után a visszamaradt 10 zselatint tetszőleges festékanyaggal meg­festhetjük, xígy hogy a kontraszthatás vé­gül szemünk számára is világosan észlel­hetővé válik. Az ultraibolya fénnyel való megvilágítás után nem kell a meleg víz-15 zel való kezelést azonnal végezni, miután a megvilágított lemezt tetszőleges hosszú ideig tehetjük ki a nappali fény hatásá­nak. 3. példa. 20 Ha zselatinréteggel ellátott lemezt ultra­ibolya fény hatásának ózonatmoszfé­rában teszünk ki, az ózon az előbb ismer­tetett káliumkromátnak megfelelően oxi­dáló szerként hat. Ezt az ózont pl. magá-25 nak az ultraibolya fényt kisugárzó lámpá­nak, pl. kvarclámpának hatása révén kaphatjuk. A lemez további kezelése meg­felel annak, amit a 2. példával kapcsolat­ban előadtunk. 30 4. példa. Ólomkloridnak különös érzékenysége van ultraibolya fénnyel szemben és nap­pali fény az ólomkloridot nem bontja meg. Ólomkloridréteggel ellátott alzatot vagy 35 tartót pl. oly módon kaphatunk, hogy ólomkloridot zselatinkolloid-oldatba veze­tünk és ezt az oldatot lemezre kenjük. Egy másik eljárás szerint az ólomkloridot vákuumban üveglemezre szublimáljuk. 40 Az ultraibolya fény hatása után a kon­traszthatást pl. higanygőz fejlesztése által erősíthetjük. 5. példa. Ha zselaitinréteggel ellátott tartót mer-45 kuronitrát oldatával itatunk, fotoérzé­keny réteggel ellátott olyan tartót ka­punk, mely napfényben gyakorlatilag ér­zéketlen. Ultraibolya fénnyel való besu­gárzás azonban, ha eléggé hosszú ideig 50 tart, közvetlenül észlelhető kontrasztha­tást létesít. Rövidebb besugárzás esetében latens kép keletkezik, mely igen jól elő­hívható. Ezt a latens képet pl. ferroszul­fát segélyével lehet előhívni. Még jobb 55 eredményeket érhetünk el ezüstnitrát és ferrosznlfát- oldatával való előhívás útján. Merkuronitráttal kezelt zselatinlemez pl. napfényben való kétnapi megvilágítás után sem ad képet és előhívható latens képet sem ad, míg az ilyen lemez ultra- 60 ibolya fénnyel 10 másodpercig tartó be­sugárzás után jól előhívható képet ad. Az előhívás után a fölös ferroszulfátot, illetve a fölös ezüstnitrátot és ferroszul­fátot vízzel való öblítés által távolítjuk el. 65 6. példa. Ólomacetáttal itatott zselatinlemez érzé­keny az úgynevezett „távoli" ultraibolya fénnyel szemben. Elégséges hosszú meg­világítás esetében latens kép létesül, mely 70 igen jól hívható elő. Ezen célból először ezüstnitrát-oldattal kezeljük a lemezt, úgy hogy a kép ezüstfehér színben mutat­kozik. Ezután ferroszulfáttal kezeljük, úgy hogy a kép színe feketétől egészen 75 vörösbarnáig terjedjen. Utána vízzel való öblítést alkalmazunk, hogy eltávolítsuk azon sók fölös mennyiségeit, melyek a le­mezt látható fénnyel szemben fotoérzé­kennyé tennék. 80 7. példa. Ha cinkszulfidot vákuumban való elpá­rologtatás révén üveglemezre viszünk fel, úgy akár ultraibolya fénnyel, akár pedig röntgen-fénnyel való besugárzás után 85 azonnal fekete képet kapunk. Találmányunk egyik sajátos foganato­sítása szerint negatívok segélyével lenyo­matokat oly módon állíthatunk elő, hogy a negatív képet olyan alkalmas tartóra, 90 melyen a találmányunk szerinti fotoérzé­keny anyag van, láthatatlan fénysugarak segélyével való megvilágítás révén visz­szük át. Találmányunk előnye még, hogy a foto- 95 érzékeny anyaggal ellátott alzatok vagy tartók előállítása, amint ezt előbb leírtuk, látható fény jelenlétében történhet. Szabadalmi igények: 1. Fényérzékeny anyaggal ellátott tartó, 100 melyet az jellemez, hogy rajta a fény frekvenciájától függő olyan érzékeny­ségű fotoérzékeny anyag van, hogy láthatatlan sugarak hatására állandó k on trasztbalás érhető el akkor is, ha 105 az anyagot az említett behatás előtt, közben és utána tetszőleges hosszú ideig tesszük ki látható fény és levegő hatásának. 2. Az 1. igényben védett, fotoérzékeny 110 anyaggal ellátott tartó foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy rajta

Next

/
Oldalképek
Tartalom