106150. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéses elektromos izzólámpa

Megjelent 1933. évi április hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÁ0 szabadalmi leírás 106150. SZÁM. — VII/ll. OSZTÁLY. Gáztöltéses elektromos izzólámpa. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eiiidhoven. A bejelentés napja 1929. évi junius 28-ika. Hollandiai elsőbbsége 1928. évi augusztus hó 14-ike. A találmány elektromos izzoláJmpára vagy effélére vonatkozik. Elektromos lámpák szerkesztésénél az izzótest és a pólusok elrendezése tekinte-5 tóben kötve vagyunk egyrészt egy bizonyos optimális fényeloszlás, másrészt pedig azon gáz átütési feszültsége által, mellyel a lámpaburát megtölteni kívánjuk. Ha a pólushuzalok egymástól nagy 10 távolságban vannak, a, fényeloszlás kedvezőtlen, azonban az átütés veszélye igen kicsiny. Kedvező fényeloszlás elérése céljából az izzótest koncentrált elrendezésére, tehát kis pólustávolságra van szük-15 ség. Kis pólustávolság azonban egyúttal nagy átütési veszélyt jelent, ugy hogy ezen veszély kiküszöbölésére szándékosan választanak kevésbbé gazdaságos, azonban nagy átütési feszültségű 20 töltőgázolkat, amilyen pl. a nitrogén. A találmány értelmében a lámpát a fényt szétszóró üvegtesttel és az izzótest számára egymástól a közönséges lámpákkal összehasonl ítva nagy pólustávol-25 sáigban elrendezett bevezető huzalokkal látjuk el. Közönséges izzólámpákhoz számítandók a házi világításra használatos lámpák, melyek izzóteste köralakban van elrendezve. Ezen közönséges lámpáknál 30 a pólustávolság pl1

. 220 Volt feszültség és a gáztöltés közönséges (40—65 cm. higany oszlopnak megfelelő) nyomása számára kb. 20 mm. A találmány szerinti lámpánál ezen pólustávolságot ugyan-35 azon feszültség és ugyanazon nyomás számára 35—40 mm-re, azonban az azonos •wattfogyasztású közönséges lámpáknál használatos pólustávolságnak legalább másfélszeresére (legalább 30 mm-re) vesszük. Önként értetődik, hogy 40 ezen távolságok a lálmpa üzemi feszültsége é® a gáztöltés nyomása szerint változnak. A fényt szétszóró ü végkor tékhez számítandók a tejüvegből való körték, a ho- 45 mályos (akár belül, akár pedig kívül homályosított) körték, valamint az olyan üvegkörték is, melyek (akár belül, akár kívül) festékréteggel vagy más anyag rétegével vannak bevonva. Ezen üvegtes- 50 tele folytán a lámpa fényeloszlása az iz,'zótest bármely tetszőlegesi elrendezése számára kb. azonos. Ezt a körülményt oly módon hasznosíthatjuk, hogy a polustávolságot nagyra vesszük, úgy hogy 55 az izzótest kevéssé koncentrált alakot nyer. Ezáltal lehetővé válik, hogy kiis átütési feszültségű gázt, pl. argont, mely maximálisan 8% nitrogént tartalmazhat, használjunk töltésül, mely a nitrogénhez 60 képest számos előnyt nyújt. Argón á hőt nitrogénnél rosszabbul vezeti ós a wolfram elpárolgási sebessége argómban, ugyancsak kisebb. Tiszta argón alkalmazása tehát azt, eredményezi, hogy jó- 65 val kedvezőbb hatásfokú lámpát kapunk anélkül, hogy ennek ellenében a fényeioszlás szenvedne. „Tiszta argón" alatt maximálisan 8% nitrogént tartalmazó argóntöltés értendő. 70 Azon kedvező eredményeket, melyeket az új lámpa nyújt, inéig növelhetjük, ha izzótestnek kettős csavar alakjában tekeredő huzalt alkalmazunk. Ezen a lámpa hatásfoka szempontjából különösein 75 előnyös huzal nagyimértékű koncentráltsága folytán nem alkalmas arra, hogy a szokásos koraiakban rendeztessék el. Az