106146. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsoló

_ Megjelent 1933. évi április hó 15-én. ^ HAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leiras 106146. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. Villamos kapcsoló. Lange Emil mérnök Berlin. A bejelentés napja 1932. évi január hó 22-ike. Villamos áram kapcsolására, melynél nagy fényív keletkezik, eddig főleg olajkapcsolókat használtak. Ezeknél csak rövid fényív képződhetik. Az olajkapeso-5 lóknak hátránya, hogy, pl. megmaradó vagy nem elég gyorsan eloltott fényív az olajat meggyújtja, minek folytán a kapcsoló széjjelrobbanhat, E hátrány megszüntetésére olajmentes kapcsolóházban a 10 fényívet keletkezésekor sűrített levegővel kifújják. A sűrített levegőnek készletben tartása azonban ily kapcsolók szerkezetét bonyolulttá ós drágává teszi. Más javaslat szerint a fényívet víz alá húzzák és 15 a keletkező gőzzel oltják el. Ily kapcsolók hátránya, hogyha a fényív rög'tönös eloltása nem sikerül, akkor durranógáz keletkezik, mely, ha meggyullad, a kapcsolót széjjelrombolja. 20 A találmány kapcsoló nagy feszültségek- és áramerősségekhez (nagy teljesítményű kapcsoló), melynél a megszakító fényívet maga a fényívvel előállított levegő- vagy gázáram fújja ki. Ennél az 25 említett hátrányok nincsenek és azonkívül fontos előnyei vannak. Hogy ily kapcsolónál a levegő- és gázáramok hatását fokozzuk a találmány szerint a fényívet kioltó levegő- és gázáramot, mielőtt a 30 kapcsolókontaktusokat elérné, erősen hűtjük. A levegő- vagy gázáram hűtése hidegleadó berendezéssel, pl. hidegelő állítógép elpárologtatójával, vagy hideget előállító masszával eszközölhető, mely 35 a kaposolókontaktusok közvetlen közelében van elrendezve. E levegő- vagy gázáram különös erélyes erősbítésére a kapcsoló megszakítóhelyével szabadon közlekedő nyomókamrát, melyben egy második 40 megszakíitóhely van, olyltép lehet elrendezni, hogy közvetlenül a kapcsoló megszakító helyével szemben foglal helyet a nyomókamra levegő- vagy gázkibocsátóhelye. A nyomásnövekedés, mely a fényív keletkezése folytán a nyomókamra belse- 45 jében elrendezett megszakítóhelyen lép fel, a kilépőhelyen a kapcsoló felé irányított levegő-, illetve gázáramlást idéz elő, mely a kapcsoló megszakító fényívével előállított levegő- vagy gázáramot támo- 50 gatja. Ez az elrendezés lényegesen egyszerűsíthető, ha a nyomótartányon kívül fekvő megszakítóhelyet mellőzzük, a nyomókamrát minden oldalról elzárjuk, csak egy önműködőszelepet rendezünk el 55 a gázkibocsátónyílás elzárására és belsejében hideget leadó berendezést vagy masszát rendezünk el. A gázkibocsáitónyílás önműködő elzárásával elérjük, hogy kompresszortelep vagy sűrített 60 levegőkéiszlet nélkül, kapcsolófényív keletkezésekor a nyomókamrában oly nagy nyomás keletkezik, mint amilyen a fényív eloltását létesítő levegő- vagy gázáram képződéséhez szükséges. A hideget leadó 65 berendezés vagy massza hatásának következménye, hogy a kapcsolófényívvel előidézett nyomásnövekedés lényegesen magasabb értékű, mint ez enélkül lehetséges volna. Az elérhető maximális nyomással 70 azonban az összesajtolt gázalakú közeg kiáramlósebessége is emelkedik. Annak elérésére, hogy a lezárószerv nyitásakor keletkező nyomólevegő- vagy gázáram biztos fényíveloltást létesítsen, előnyösen 75 a megszakítóhely helytálló kontaktusát és a gázkilépőnyílást ismert módon olyképp rendezzük el, hogy a nyomóié vegővagy gázáram a kamrából való távozásakor a helytálló kontaktus mentén áramol- 80