106130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hullámokkal való jelzésre
— 3 — lasztunk, akkor az az idő, mely alatt a rezgés a készülék saját csillapodásával szűnik meg, sokkal nagyobb, mint amekkora az egymást követő jelek közötti 5 megengedhető idő; különösen áll ez a nagysebességű jelzések esetére. Ezért a rezgőkészülékben az energia szabályozása szükséges. így pld., ha a készülék gerjesztése révén az energia a (18) görbe 10 (38) pontjáig emelkedik, akkor a gerjesztett rezgés a készülék saját csillapodásával 0—39 időtartam alatt szűnik meg, mely a megengedettnél jóval nagyobb; ez az idő azonban az energia szabályozása 15 révén a 0—40 időközre csökkenthető, mely már kielégítően rövid. E szabályozás a gerjesztés fázisának periodikus megfordítása révén, vagyis azáltal foganatosítható, hogy a készülék-20 ben az energiát pld. 50 periódus tartamára hagyjuk kifejlődni s azután egy másik ellenkező fázisú gerjesztésnek, pld. ugyancsak 50 periódus időtartamára való alkalmazása révén csökkentjük. 25 így pld. folytonos hullám gerjesztése esetére a 3. ábrán feltüntetett módon a (19)-cel jelölt „pozitív" gerjesztés periódusát létesítjük, melyet pld. az 1. ábra szerinti (11) tekercs segélyével érünk el és iO melyet az ellenkező fázisú, a (12) tekercs segélyével elért (20) „negatív" gerjesztés periódusa követ. E periódusok szabályosan váltakoznak és az eredő hatás, mint a 4. ábra mutatja, a (21) impulzusok egy-55 másutánjában nyilvánul, melynek hossza egy-egy (19) pozitív és (20) negatív periódus összegével egyenlő. E (21) impulzusok a rezgőkészülékben ható energiának mindegyik (19) pozitív gerjesztés és az ezt 10 követő (20) negatív gerjesztés okozta emelkedése, illetve sülyedése révén létesülnek. A fenti példákban feltételeztük, hogy a rezgőkészüléknek csekély pozitív ellenált5 lása van, a készüléknek azonban, mint említettük, zéró vagy negatív ellenállása is lehet. Az utóbbi esetben, ha a (20) negatív impulzusok a (19) pozitív impulzusokkal egyenlőek, a szabályozólag ható ,0 negatív impulzusok révén létesített csillapítás nem elegendő arra, hogy a készüléket mindegyik (21) impulzus (4. ábra) végén nyugalmi állapotba hozza. Ennélfogva ez esetben az az adott alapvonal, ,5 amelyen a készülék működik, mindaddig emelkedik, míg az 5. ábra szerinti maximális, állandó nívót el nem éri. Míg a 3. ábra a vevőkészülékbe bevezetett rezgések amplitúdóinak fedőgörbéje, addig a 4. és 5. ábrák a készülékben gerjesztett rezgé- 60 sek fedőgörbéi, ahol is ez utóbbi ábra a készülék csekély csillapodása folytán az üzemben állandóan fellépő, változatlan önrezgések amplitúdóinak fedőgörbéje, melyek a (21) impulzusoknak megfelelően 65 változnak. Magától értetődik, hogy a rezgőkészüléknek a (11) és (12) tekercsek révén előidézett gerjesztési periódusai és ezzel a (19) és (20) impulzusok hosszai nem kell, 70 hogy egymással egyenlőek legyenek, hanem azokat a rezgőkör villamos karakterisztikáinak, pld. a csillapodásnak megfelelően szabjuk meg. így pld., ha a rezgőkészüléknek kis pozitív ellenállása van, a 75 (20) impulzusoknak ahhoz, hogy a készüléket mindegyik (21) jelzőimpulzus végén nyugalmi állapotba hozzák, nem kell oly hosszúaknak lenniök, mint a (19) impulzusoknak. 80 A találmánynak vevőkészülékre való alkalmazásánál a 6. ábrán feltüntetett példa szerint a (30) antenna-rendszer az egymással párhuzamosan kapcsolt két (31) és (32) termiónos szelep vezérlőelek- 85 tródáihoz és katódjaihoz van kapcsolva. A két termiónos szelep anódjai a (33) és (34) tekercsek révén a (35) piezó-elektromos kristállyal kapcsolatos két egymással szemben lévő elektródával köthetők 90 össze, mely kristály a jelzési célokra használt, pld. (105 ), vagy (108 ) nagyságú hordozó vagy alap-frekvenciára van pontosan behangolva. Az anódok továbbá a (36) induktanciának két egymással ellenkező 95 végéhez vannak kapcsolva, mely induktancia középpontja a (38) battéria pozitív sarkához van kapcsolva, míg a battéria negatív sarka a szelepek katódjaival van összekötve. A (36) induktancia a válta- 100 kozó áramú (37) helyi árramforráshoz van csatolva, mely váltakozó áram frekvenciája, telefonia esetére, célszerűen kb. 15.000—20.000/sec. periódus-számnak felel meg. A találmány ezen megoldási alapjá- 105 nál a szelepek egyike a helyi váltakozóáram egyik félperiódusában, a másik pedig a másik félperiódusban hat. Kívánt esetben oly előfeszültséges battériákat iktathatunk a szelepek anódjainak áramkö- 110 rébe, melyek révén a két szelep hatékony periódusai egymástól különbözőkké válnak. Megjegyzendő, hogy a két szelep anódjainál fellépő potenciál-változások ugyanazon fázisban vannak, de egymás- 115 sal szemben jutnak a piezó-elektromos kristályra. Minden pillanatban azonban a szelepeknek csak egyike működik és ezen
