106129. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kemenceelektródák maradéktalan hasznosítására, úgyszintén elektróda hozzá- és befogó pofa
— 2 — tásálioz való elektródára, valamint befo-gópofára is kiterjed. Ezeket a rajzok nyomán írjuk le közelebbről, melyek néhány1 kiviteli példát vázlatosan tüntetnek fel, 5 Az . 1. ábra az elektróda élnézete, befogómüvével együtt. A 2. ábra a csonkká! megtoldott elektródának oldalnézete. A 10 3. és 4. ábra egy-egy csonk élnézete, részben eltört befogóművel. Az 1. ábra szerint az elektródának (1) tömbjét, amelynek ép állapotát a szaggatott határvonalak jelzik, a (2) fejnél 15 fogva, a (3) csavarokkal szorítjuk a (4) befogópofák közé, amelyeket az (5) csöveken érkező vízzel hűtünk. A (4) befogópofákhoz csatlakoznak a ((i) elektromos vezető hevederek, amelyeket a (7) szem-20 ben végződő fiiggesztőmű tart össze. Üzemben az elektródával mindaddig doágőzünk, mígnem a (8) csonk marad vissza belőle. Amint a 2. ábrából látható, a találmány 25 szerinti (1) űj elektróda alsó végét a lefelé szűkülő, fecskefarkalakú (9) vájat töri át, amely alul az elektróda alsó határlapjába fut ki. Már most nem kell egyebet tennünk, mint a (8) csonkot ezen 30 vájatba illőnek megmunkálnunk, valamint a jelzett tapasztómasszát alkalmazr mink, hogy az (1) és (8) darabokat, a 2. ábrából látható módon egybetoldjuk. A tapasztómasszával, vagy más egyéb' masz-35 szávai kitölthetjük a visszamaradó csavarlyukakat vagy egyéb hézagokat. Az eletkróda felső végét nem kell utólag megmunkálnunk, ha azt eleve az alsó, fecskefarkalakú vájat rézsutosságával 40 egyező rézsutosságú, oldalsó vájatokkal készítjük. Ilyen oldalsó vájatok vannak a 2—4. ábrabeli (8) csonkokon. Az előfonnázásnál figyelemmel kell lennünk arra a körülményre, hogy az elektródák, a befogó-45 pofáktól érintett részeiken is, némileg elhasználódnak az üzemben. A 3. ábra szerint az ilyen oldalsó vájatokat ékalakú, laza (10)! betétek töltik ki, amelyek ugyancsak elektródaanyagból 50 vannak. Ily módon a közönséges (4) befogópofák és az elektróda között, az oldalsó vájatok ellenére is, hiánytalan érintkezést érünk el. A 4. ábra szerint a (4') befogópofák érintkezőfeliiletéből, az elektródának 5 imént említett oldalsó vájatait kitöltő, ékalakú nyúlvány emelkedik ki. így az érintkezés a betétek nélkül is hiánytalan, sőt a régebbi síknál nagyobb felületre terjed ki. 6' Szabadalmi igények: 1. Eljárás kemenceelektródák maradéktalan hasznosítására, szakaszosan dolgozó elektrothermikus, ill. elektrochemikus üzemekben, azzal, jellemezve, 6í hogy a használt elektróda visszamaradó csonkját, egy másik, új elektróda üzemi helyzetében, öntartó csapolással függesztjük ezen új elektróda végébe, mimellett az utóbbi és a csonk közötti; ^ érintkezőfelületeket valamely, elektromos szempontból vezetőképes kötőanyag segélyével, összetapasztjuk egymással. 2. Az, 1. igénypontban védett eljárás ki- 7 p viteli módja, azzal jellemezve, hogy az érintkező felületeket oly kötőanyag segélyével tapasztjuk össze egymással, amelv hozzávetőleg (azaz legfeljebb +15% eltéréssel) 44% grafitból, 44% 8C vízüvegből és 12% szénelektródaőrleményből áll. 3. Kemenceelektróda az 1., valamint a 2. igénypontban védett eljáráshoz, azzal jellemezve, hogy az új elektróda, alsó 85 végét, lefelé szűkülő, feeskefarkaiakú vájat töri át, amely alul az elektróda alsó határlapjába fut ki. 4. A 3. igénypontban védett kemenceelektróda kiviteli alakja, azzal jelle- 90 mezve, hogy az elektróda felső végében az alsó, fecskefarkalakú vájat rézsutosságával egyező rózsutosságú, oldalsó vájatok vannak. 5. A 4. igénypontban védett kemence- 95 elektróda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az oldalsó vájatokat. ugyancsak elektródaanyagból való ékalakú, laza betétek töltik ki. 6. Befogópofa a 4. igénypontban védett 10< elektródához, azzal jellemezve, hogy a befogópofa érintkezőfelületéből, az elektróda oldalsó vájatát kitöltő, ékalakú nyúlvány emelkedik ki. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.
