106127. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek vagy fémötvözetek előállítására zárt edényekben

— 2 — emittálni, avagy az edényben lévő kisnyomású gázt, a,melyet benne a fenntartott villamos kisüléssel vezetővé tettünk. Ugyancsak használhatunk az elek-5 trolizáló áram negatív liozizávezetéseként egy, az elektrolizálandó réteg felületére reávitt és légmentesen záró kivezetéssel villamos vezetői öszeköittetésben álló vékony fémréteget, vagy íémötvözetréteget, 10 hacsak az előállítandó fémnek, ill. fémeknek, az üveg vezetővé tételére szükséges hőmérsékleten, elég nagy gőznyomása van ahhoz, hogy az említett vékony fémrétegen, ill. fémötvözetrétegein átdiffun-15 dáÍjon. Ez a követelmény pl. az alkálifémek esetéhen teljesítve van. Megjegyezzük, hogy úgy az „elektrolitréteget", mint az adott esetben elektródának használt fémréteget nem kell a 20 bura. egész felületére felvinni, hanem azok egyikét vagy mindkettejét adott esetben a bura belső falfelületének osak előre megszabott helyein is létesíth'etjfök. A találmány szerinti eljárás ternié;í;:c tcren 25 nemcsak üvegedényekben, hanem minden olyan edényben is foganatosítható, melynek fala, legalább részben, elektrolitosan vezető vagy vezetővé tehető anyagból van. 30 A találmány szerinti eljárás egy példaképem foganatosítási módját alább részletesen ismertetjük, a, csatolt rajzzal kapcsolatban, mely az eljárás foganatosításához alkalmas berendezés vázlatát tünteti 35 fel. E berendezés segélyével a már lezár 1: fotocella burájának belső falára felvitt el ektrolitrétegnek elektroüzálásával állíthatunk elő fémet. pl. káliumot, miközben árajnihozzávezsetésként az elektrolit-40 rétegre felvitt fémréteget és a bura. felmelegítésével vezetővé tett üvegfalát használjuk. Az ólommentes nátriumüvegből készült (1) burába a három kivezetéssel és a ki-45 szivattyúzásra való (12) csövelőcsővel ellátott (2) állvány van beolvasztva, melynek (3) és (4) kivezetései az ezüsttel bevont, (5) wolfram,spirálist hordják. A (6) kivezetés a fémiből, pl. nikkellemezből ké-50 szült (7) tokot hordja,, melyben, az elektrolizálandó réteg létesítésére alkalmas, az előállítandó fémet- tartalmazó, elgőzölögtető egy vagy több vegyület van. Hm. pl. káliumot akarunk előállítani, a tokba, 55 pl. káliumhidroxidot, cézium előállítása esetén pl. céziumhidroxidot, tehetünk. Használhatunk azonban olyan vegyületeket vagy azok elegyeit is, melyeknél a felhevítés bomlást vagy vegyi reakciókat indít meg és a.z elg'őzölgő anyag az erede- 60 tileg betöltött anyaggal már nem azonos. A (7) tokhoz, vele villamos vezetői összeköttetésben, a (8) fémdrót van erősítve, melyhez a platinából való (9) lemez,ke van forrasztva. Ez a fémlemezke az (1) 65 bura falához felületileg hozzá van olvasztva és a létesítendő, elektródaként használandó fémréteg kivezetését alkotja, amennyiben a fémréteg létesítésekor azzal jó vezetői összeköttetésbe kerül. A (7) 70 tok falán, egy vagy több nyílás van, melyeknek elhelyezése, alakja és nagysága olyan, hogy a tokban levő anyag elgőzölöfgtetéise esetén rajtuk áramolván ki, ezzel az elektrolit,réteget alkotó lecsapódás 75 helye, alakja és nagysága a bura.falon közelítőleg előre megszabható. Az így előkészített burát szivattyúra helyezzük és nagyfokú vákuum elérése céljából a szokásos módon kifutjuk és kiszivattyúz- 80 zuik. E művelet elvégzése után a (7) tokot pl. magasfrekvenciájú mágneses mező gerjesztette lörvényáramok segélyével a kellő hőfokra, pl. 800—1000 C°-ra hevítjük fel. A (7) tok felhevülése következtében a 85 benne elhelyezett fémvegyület vagy vegyületek — adott, esetben bomlás vagy vegyi reakció kíséretében — elgőzölögnek, és a bura hideg falának kívánt helyére lecsapódnak. Az így keletkezett 90 „elektrolit-réteget" ezután vékony ezüstréteggel vonjuk, be, melyet ,a.z (5) wolframspirálist borító ezüstréteg elpárologtatásával állítunk elő, e spirálisnak a (17) áramforrásból vett és a (18) áram- 95 mérőműszerrel mért villamos árammal való felhevítése útján. A burafal azon részeit, melyeken nem. akarunk ilyen réteget létesíteni, az ezüst lecsapódásától ismeretes módon, pl. ernyözéssel védjük 100 meg, hogy a fotocellát megvilágító fény számára a kellő nagyságú és alakú átlátszó ablak maradjon, a bura falán. A (11) ezüstréteg lecsapódása közben a (9) lemezkét is betükrözi és így azzal jó veze- 105 tői összeköttetésbe jut. A;z (5) spirálist hevítő áram kikapcsolása, után a szivatytyút addig működtetjük, míg a kívánt mértékű vákuum, elő nem állott, mikor is a kiszíva ttyúziásra használt (12) csövecs- 110 két leolvasztjuk és az edényt a, szivattyúról eltávolítjuk. Eiziutá.n a burának legalább is a»t a részét, melyet felhevítés útján vezetővé akarunk tenni, megömlesztett sóból, pl. nátriumaiitrátból álló (13) 115 fürdőbe merítjük, melyet pl. belehelyezett elektróda útján, a (16) árammérőműszeren át a (14) áram,forráshoz kapcsolt