106119. lajstromszámú szabadalom • Gyertyaalakú elektromos csőizzólámpa szokásos hálózati feszültségekhez

3Ieg,.ielent 1933. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRlLír J^nSL SZABADALMI Bffióslö szabadalmi leírás 106119. SZÁM. — VlI/h. OSZTÁLY. Gyertyaalakú elektromos csőizzólámpa szokásos hálózati feszültségekhez. Patent-Treuhand Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. cég- Berlin. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi szeptember hó 17-ike. Hogy gyertyaalakú elektromos csőizzólámpáknak közönséges gyertya látszatát adják, a csőszerű üvegbura szárrészének fehér vagy színezett kiképzését és az i üvegbura a világítótestet körülvevő csúcsrészén való homályosítását már javasolták. Ily lámpáknál; azonban, különösen, ha azokat a szokásos hálózati feszültségeken akarjuk használni, már aránylag rö-i vid égési idő után a homályosított csúcsrésznek a lámpa külsejét kiikapcsolt állapotban zavaró elfeketedése léphet fel, ami tudvalevőleg a világítótest anyagának elporladására és annak a homályosított > csúcsrészre való lerakódására vezethető viszza. Hogy a szokásos hálóza ti f eszültségekhez való elektromos csőizzólámpáknál az esetleg jelentékeny elporladást korlátozzuk és » az esetleg keletkező lepedék láthatóságát messzemenően korlátozzuk, a találmány értelmében a lámpa ismert módon fehér vagy színes szárú, csőalakú üvegburájár.ak homályosított csúcsrészébe kis izzó-i lámpát szerelünk, amelynek célszerűen átlátszó üvegburája van és csak a világítótestet és az égési idő folyamán a világítótest elporladásából származó bevonatot veszi fel. E beépített kis izólámpa ) könnyebben és jobban evakuálható, mint az eddig a világítótestet ós hosszú áramhozzávezetéseket tartalmazó gyertyaalakú üvegbura, miáltal az előállítás egyszerűsítésié és olcsóbbodása mellett a világító> est kisebb elporladását érjük el. Az új ' gyertyalámpának tehát sok száz égési óra után is fehérnek látszó csúcsrésze van. A mellékelt rajz az új gyertyaalakú izzólámpa két példaikénti foganatosítási alakját nézetben, reszben metszve szem- 40 lélteti. Az 1. ábrán szemléltetett lámpának ismert módon a csőalakú (1, 2) üvegburája van, mely a csavaros (3) foglalatba van ragasztva. Az üvegbura (1) szár része ha- 45 óonlóképen ismert módon fehér vagy színes, különösen azonban viaszszínű bevonattal van ellátva, de tejüvegből vagy bevont üvegből is állhat. Az üvegbura homályosított (2) csúcsrészében a talál- 50 mány szerint átlátszó üvegű kis izzólámpa van, mely ismert módon a hengeres (4) üvegburából, a beolvaisztott (5) lábcsőből, a (6) világítótestből és a (7) szivattyúzó csőből áll. A találmány szerint továbbá 55 az (5) lábcsőbe a (8) támasztóosövet ragasztjuk, mely alsó végén az (1) szárnak a (3) foglalatba ragasztott végrészóvel van összeolvasztva. A 2. ábra szerinti lámpánál a homályosí- 60 tott (2) csúcsú (1) üvegburában szintén a kis átlátszó üvegű (4) izzólámpa van. Ez azonban még két (10) támasztódrót rugalmas (9) hurkába van beszorítva, amelyek a maguk részéről a (S) foglalatban tetszés 65 szerint, pl. a ráforrasztott vagy ráhegesztett (11) gyűrű segítségével vannak megerősítve. Az (1, 2) üvegbura a találmány értelmében a foglalatra oldhatóan van erősítve pl. a (13) hasítékokkal ellátott 70 felső alzatszélet körülvevő (12) feszítőgyűrű útján. E példaként! foganatosítási alaknál ennekfolytán a külső (1, 2) üvegburát adott esetben ki is cserélhetjük. Az (1, 2) üvegburának a foglalattal 75 való oldható kapcsolatát természetszerűen másképpen is képezhetjük ki. A (10) támasztódrótokat a foglalatban szintén