106114. lajstromszámú szabadalom • Hangátalakító készülék
— 5 — Ha V ezen értékét az 1. egyenletbe be helyettesítjük és F értékét E kifejezéseiben fejezzük ki, úgy 107 számmal való osztás után az akusztikai energiateljesítmény wattokban: 5 W = 5ArB2 l2 10-8 E2 [a 00 Z„AZ •Z.s 2jt»m <o2 m AZS0 2wm íáS0 jo>8 m i A találmány szerint kiképezett hangosan szóló kísérleti készüléknél a következő villamos, mechanikai és akusztikai állan-10 dókat vettük fel: A = 558 cm2 S0 = 2 x 10° dyn/cm B = 15000 erővonal/cm2 S = 1 x 106 dyn/cm I = 1380 cm m == 10 gram R = 36 ohm 15 Z==pCs(X + i Y), ahol p = a közeg sűrűsége, C = a hang sebessége, S = a rezgő hanglemez felülete, ha ezt a felületet dugattyú végfelületnek te-20 kintjük, X = a rezgő hanglemez ellenállás tényezője, lia a rezgő hanglemezt dugattyúnak tekintjük, Y = a rezgő hanglemez reabtancia tényezője, 25 ha a rezgő hanglemezt dugattyúnak tekintjük. Ez a kísérleti hangosari szóló készülék szerkezetileg azonos volt az 1. és 2. ábrák kapcsán ismertetett szerkezeti kiképzéssel. 30 A rezgő hanglemez hatóképes átmérője körülbelül 25.6 cm (felülete = 558 cm2 ) volt és 115X115X46 cm méretű tok mellső falának nyílásában feküdt. A rezgő hanglemez körül és közvetlenül annak közeié 35 ben egymástól egyenlő távolságban tizenhárom 76 mm átmérőjű nyílást készítettünk, amelyekbe 152 mm hosszú, fenolfiberből készült csőalakú alkatelemeket illesztettünk. Ezeket a csöveket azért alkal-40 máztuk, mert azt találtuk, hogy ezeket könnyebb elkészíteni, mint az egyetlen nyílást a hangszóró tokjában. A találmány ezen különleges kiviteli alakjánál az (5) kamrában és a (4) csőalakú alkat-45 elemekben lévő levegő térfogata olyan akusztikai merevséget és tömeget adott, amelynek határfrekvenciája 40 periódus. Az 5. ábrán feltüntetett görbéknél az ordinátára az érzékenységet, illetve mű-50 ködési képességet decibelekben és az abszcisszára a frekvenciák másodpercenkénti periódusszámát vittük fel. Á teljes vonallal és az eredmény vonallal feltüntetett görbék a várható hangenergiateljesít-55 ményt tüntetik fel azon esetekben, ha az előzőkben ismertetett hangosan szóló készülék működése közben a rezgő hanglemez mellső és hátső felületét összekötő csatornák elzárt, illetve nyitott állapotban viannak. Az áramforrás impedanciája 60 emellett a hangszóró rezgő hanglemezével összekötött cséve impedanciájának kétszerese. Ezeket a görbéket az előzőkben megadott 2. egyenlet alapján kiszámított energiateljesítményekből szerkesztettük. 65 A szaggatott vonallal megrajzolt görbét az érzékenység, illetve működési képesség adott frekvenciáknál mutatkozott értékei szabták meg, amelyeket úgy kaptunk, hogy ia hangosan szóló készülék nyitott 70 csatornák és zárt csatornák esetén mért érzékenységi, illetve működési képességének értékei között fennálló különbséget meghatároztuk, mimellett a hangszórónak a kamrából kivezető zárt csator- 75 nák esetére kiszámított érzékenységi, illetve működési képesség értékét vettük alapvonalul. A görbékből kitűnik, hogy a tényleges érzékenység, illetve működési képesség értékei közel meg- 80 egyeznek a várt elméleti értékekikel. Azon estben, ha a határfrekvencia közelében az érzékenység, illetve működési képesség kifejezett csúcsértékét elkerülni kívánjuk, akusztikai csillapító anyagot 85 helyezhetünk el a kivezető csatornákban. Nyilvánvaló, hogy a találmány nemcsak a viszonylagos érzékenységet, illetve működési képességet növeli, hanem közvetlenül ható hangosan szóló készülékek 90 hangenergiateljesítési képességét alacsony frekvenciák mellett is fokozza. Az ismertetett akusztikai berendezéssel felszerelt hangszórónál a levegő eltolódása nagyobb, mint a rezgő hanglemez eltolódása, mi- 95 mellett a levegő eltolódásának viszonya a rezgő hanglemez eltolódásához a frekvencia csökkenésével növekszik és így nagymértékben kiegyenlíti a sugárzási ellenállás csökkenését. Minthogy közvetlenül 100 ható hangosan szóló készülékeknél alacsony frekvencia mellett elérhető eneirgiateljesítménynek a rezgő hanglemez mozgási amplitúdója határt sziab, a találmány szerinti akusztikai rendszer fontos- 105 sága nyilvánvaló, ha orgona hosszú sípjaitól és zenekar alacsony frekvenciájú hangszereitől eredő nagy hangerőket vesszük tekintetbe. A találmány révén a
