106114. lajstromszámú szabadalom • Hangátalakító készülék

— 2 — 1. ábra a találmány szerinti hangátalakító-készülék egyik kiviteli alakjának elölnézete. A 2. ábra függélyes középmetszet az 5 1. ábra 2—2 vonala szerint. A 3. ábra az előző ábrákban feltüntetett készülék egyszerűsített vázlatrajza. A 4. ábra az előző ábrákban feltüntetett készülék jelképes impedancia áramkörét 10 ábrázolja. Az 5. ábra az előző ábrákban feltüntetett hangátalakító-készülék működési görbéit szemlélteti. A G. ábra a találmány szerinti hangátala-15 kító-készülék egy másik kiviteli alakjának oldalnézete, részben metszete. A 7. ábra a találmány szerinti készülék további kivteli .alakjának elölnézete. A 8. ábra függélyes középhosszmetszet a :20 7. ábra 8—8 vonala szerint. A 9. ábra a találmány szerint kiképzett távbeszélő mikrofon egy kiviteli alakjának függélyes metszete. A 10. ábra az előző ábrában feltüntetett 25 készülék működéséhez szükséges akusztikai elemek villamos áramkör-analógiája. A 11. ábra olyan készülék működéséhez szükséges akusztikai elemek villamos 30 áramkör-analógiája, amelynél ,a találmány jellemzői, nincsenek meg. A 12. ábra a találmány szerint kiképzett készülék és a találmány jellemzői nélkül készült készülék működési görbéit az ala-35 csony frekvenciák terjedelmében tünteti fel. A 13. ábra a találmány szerint kiképezett és a találmány jellemzői nélkül készült készülék általános érzékenységének, il-40 tetve működési képességének görbéit tünteti fel. A mellékelt rajzokon az 1. és 2. ábra hangosan szóló készülék számára való és a találmány szerint kiképezett hangátala-45 kító-készüléket ábrázol. A készülék téglányalakú, szekrényszerű (1) tokból áll, amelynek falait a (3) csavarok tartják össze. A (7) rezgő alkatelem vagy rezgő hanglemez mögött a légnemű közeget tar-50 talmazó (5) kamra van. A (7) rezgő hanglemez könnyű anyagból, például alumíniumötvözetből vagy más anyagból készül. A rezgő hanglemeznek ívelt felületű középrésze van, amelyet 55 ellenkező görbületű rész vesz körül és ez a sík karimában végződik. A rezgő hanglemez az (1) tok mellső (15) falának nyílásában fekszik és azt kerülete mentén a (15) falon a (8) tartó alkatelemek között például (14) csavarok rögzítik. A rezgő 60 hanglemez belső, vagyis hátsó felületén az áramvezető (9) cséve ül és ez a (10) mágnes (16) légrésébe nyúl. A (10) mágnes tetszés szerint állandó mágnes vagy elektromágnes lehet. A mágnes központos 65 (17) sarkrésze előnyösen üreges és így a (11) kivezető csatorna keletkezik, amelyen át a rezgő hanglemez hátsó felületéből a (9) mozgató esévén belül kisugárzott zavaró hangok akadálytalanul az (5) kam- 70 ráha juthatnak. A (10) mágnest a harántirányban fekvő (13) tartó hordja, amelyet viszont a mellső (15) falhoz erősített több (12) tartó hord. Az (5) kamra falait a. belső felületen előnyösen szőrnemezből 75 vagy más hangelnyelő anyagból való réteg oly vastagságban burkolja, hogy az a rezgő hanglemez hátsó felületétől eredő nagyfrekvenciájú hangrezgések visszaverődését megakadályozza, az alacsony frek- 80 venciák azonban lényegesebb gyengítést nem szenvednek. Az (5) kamrából több (4) csövecske nyílik a rezgő hanglemez mellső felületénél a szabadba. A csőalakú (4) alkatrészek mindkét vége nyitott és azok 85 külső nyílása előnyösen lehetőség szerint közel fekszik a rezgő hanglemez kerületéhez. Amint a rajzon feltüntettük, mindenik csőalakú alkatrész egyik vége a tok (]5) mellső falával közel egy síkban fek- 90 szik, míg másik vége az (5) kamrába nyúl. A (7) hanglemezt a (9) cséve mozgásakor rezgésbe hozza, amikor a csévéli olyan áramok folynak keresztül, amelyek váltakozó erősségű mezőt eredményeznek és ez 95 a (10) mágnes állandó erősségű mágneses mezejével együttműködik. A rezgő hanglemez rezgésekor annak mellső és liátsó felületétől akusztikai zavarok indulnak ki, amelyek a rezgő hanglemez hátsó 100 felületének szomszédságában lévő közegre terjednek át. A rezgő hanglemez hátsó felülete útján keltett hanghullámok, különösen az alacsony frekvenciájú hullámok az említett kamrán, valamint a kivezető 105 csatornákon át haladnak és a rezgő hanglemez mellső felülete révén keltett hanghullámokkal együttműködnek, mikorís az, alacsony frekvenciák egymást erősítik. Azon célból, hogy a találmány lényege 110 jobban megérthető legyen, szükségesnek tartjuk ama elméleti megfontolások ismertetését, amelyeken a készülék működése és alkalmazása alapszik. Ezek az elméleti magyarázatok az 1. és 2. ábrában 115 feltüntetett hangosan szóló készülék esetére vonatkoznak. Az elmélet és mérések azt mutatják,