106103. lajstromszámú szabadalom • Berendezés oly egyenáram előállítására, mely valamely adott változó egyenárammal arányos

Megjelent 1933. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106103. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Berendezés oly egyenáram előállítására, mely valamely adott változó egyenárammal arányos. A. E. G. Union Elektrizit&tsg-esellschaft cég Wien. A bejelentés napja 1931. évi iebruár hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi február hó 27-ike. A találmájiv berendezés oly egyenáram előállítására, mely valamely adott, változó egyenárammal arányos és abból áll, hogy a két áram hatása alatt kontaktus-5 szerkezetet zárunk és nyitunk, mely az előállítandó, arányos egyenáramot vezérli. A következőkben a találmányt egyenáram erősségének távmérés céljából való átvitele kapcsán ismertetjük, a találmány 10 azonban nem szorítkozik erre az alkalmazási módra, hanem mindenütt felhasználható, ahol oly egyenáram előállításáról van szó, melynek valamely adott, változó egyenárammal arányosnak kell lennie. 15 A mellékelt rajz 1. ábrája a kapcsolást vázlatosan mutatja. A rajzon (1) az az áramkör, amelyben a távolra jelzendő egyenáram folyik. (2)-vei a kontaktusszerkezet tekercseit jelöltük. Ez a kontaktus-20 szerkezet forgó csévés műszer, vagy pedig polarizált relé lehet. A (3) tekercselés a távjelzendő egyenáramhoz, a (4) tekercselés pedig a távvezetékáramhoz tartozik. (5) a kontaktusrugó., melyet forgó csévés 25 műszernél a (3) és (4) tekercseléseknek közös tengelyére erősítünk, míg azt polarizált relénél a (3, 4) tekercselések mezejé ben mozgó fegyverzet tartja. Az (5) kontaktusrugónak a (6a, 6b) ellenkontaktusok 30 felelnek meg. (7)-tel kondenzátort, (8)-cal fojtócsévét, (9)-cel segédtelepet jelöltünk, míg (10) a távvezeték és (11) a vevő műszer. A berendezés működése a következő: 35 Az (5) kontaktusrugóra két ellenkező értelmű forgató nyomaték hat, nevezetesen a (3) tekercselésen átmenő, távolba jelzendő (J) egyenáram forgató nyomatéka és a (4) tekercselésen átmenő (i) távvezetékáram forgató nyomatéka. A (J) egyen- 40 áram forgató nyomatéka az (1) körben az (5) kontaktust zárni, az (i) távvezetékáram forgató nyomatéka pedig ezt a kontaktust nyitni törekszik. Ha feltesszük, hogy az (5, 6a) kontaktus zárt, akkor a 45 távvezetékkörben az (i) áramerősség az (a) görbe szerint (2. ábra) emelkedik, mely görbét a szóbanforgó kör elektromos nagyságai [a (8) fojtócséve induktivitása, a (9) telep feszültsége és a távvezetékkör 50 összes ellenállása] határozzák meg. Ha emellett az áramerősség az (i') áramerősséget, mely az (1) körben áramló (J) egyenáramnak feleljen meg, túllépi, akkor az (i) távezetékáram forgató nyomatéka jut 55 túlsúlyra és az (5, 6a) kontaktus nyílik. Ezáltal a töltetlen (7) kondenzátor a távvezetékkörbe kapcsolódik és ennek következtében ebben a körben az áramerősség ismét esik, még pedig a (b) görbe szerint, 60 melyet szintén a kör elektromos nagyságai határoznak meg. Amint a (b) görbe az (i') értéket eléri, újra a (J) egyenáram forgató nyomatéka jut túlsúlyra, az (5, 6a) kontaktus zárul és a játék újból meg- 65 ismétlődik. A távvezetékkörben tehát oly áram folyik, melynek középértéke a távolba átviendő árammal egyenlő, úgy hogy a (10) távvezeték végén levő (11) egyenáramú műszer kilengése mindenkor 70 a (J) egyenáram értékével arányos lesz. A leírt berendezés, pl. különösen akkor nagy gyakorlati jelentőségű, ha igen kis egyenáramokat kell távolba átvinni. Ilyenkor a (3) és (4) tekercselések menet- 75 számának megválasztása kényelmes esz-