106097. lajstromszámú szabadalom • Szellőzőberendezés vízálló vagy vizet rosszul átbocsátó ruhadarabokhoz

Megjelent 1933. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106097. SZÁM. — l/a. OSZTÁLY. Szellőzőberendezés vízálló vagy vizet rosszul átbocsátó ruhadarabokhoz. Schiller Károly igazgató és Schiller Teréz szabónő Wien/m. Mödling. A bejelentés napja 1931. évi december hó 17-ike. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi december hó 19-ike. Vízálló szövetből, vagy olyanokból, me­lyeknek vízállónak kellene lenni, főleg pedig gumírozott szövetből készült eső­köpenyeknek eddig az volt a hátránya, 5 hogy a test kigőzölgését akadályozták. Főleg gumírozott köpenyeknél a köpeny belső oldalára lecsapódott a test kigőzöl­gése. Sok esetben gumírozott köpenyeknél ez a lecsapódás oly nagy mértékű volt, 10 hogy az egyes helyeken belül látható víz­lecsapódás azt a hitet keltette, mintha a gumiköpeny ezen helyeken vízátbocsátó lenne. A nedvességet azután az alatta levő ruhadarabok felvették, miáltal a kö-15 peny nem tudta betölteni azt a célját, hogy a ruhákat a nedvességtől megvédje. E hátrányok elkerülésére a gumiköpe­nyeket szellőzőnyílásokkal látták el, me­lyeken keresztül a kipárolgás eltávozha-20 tott és hogy e szellőzőnyílásokon keresz­tül esőben a víz ne hatolhasson be, a nyílásokat a ruhaszöveten különlegesen elhelyezett lefelé nyitott csappantyúkkal fedték le. Minthogy azonban főleg vékony 25 szöveteknél ezek a csappantyúk a köpeny­hez igyekeztek laposan hozzásimulni, és ezáltal főleg ha esőben a köpeny nedves lett, a szellőzőnyílásokat elzárni, ezért megpróbálták a csappantyúkat redősen 30 elhelyezni, vagy pedig bordákkal ellátni oly. célból, hogy állandóan bizonyos távol­ságban maradjanak a köpeny felületétől és a szellőzőnyílásokat a test kigőzölgés elvezetésére szabadon hagyják. 35 Mind e berendezések nem voltak alkal­masak a kitűzött cél elérésére, minthogy a vízálló, vagy vizet rosszul átbocsátó szövetből készült köpenyeknél, vagy ilyen fajta ruhadaraboknál nem csak arra kell tekintettel lenni, hogy szellőzőnyílások 40 révén a testkigőzölgés eltávozását lehe­tővé tegyük, hanem arra is, hogy a ruha­darabnál főleg azokon a helyeken, ahol könnyen képződik lecsapódás, pl. a háton és a mellrészen, valamint a csuklyánál, a 45 levegőcsere szabályozása létrejöhessen. A találmány vízálló, vagy vizet rosszul átbocsátó szövetből készült ruhadarabo­kon, pl. köpenyeken, vihargallérokon stb. alkalmazott oly berendezés, melynek se- 50 gélyével a szabályozott levegőcsere teljes mértékben létrejöhet. A berendezés a ruhaszöveten elrende­zett nyílásokból áll a nyílások fölött levő befedésekkel. A berendezést az jellemzi, 55 hogy a nyílást körülvevő befedések nem függetlenek a nyílásoktól, mint az eddig ismert berendezéseknél, hanem a nyíláso­kat határoló szövetszél egyik részéhez csatlakoznak és a szövetfelületbe át- 60 menve, annak egy részét képezik. Ezáltal a szellőzőnyílásokat a szövetben levő nyílásoknak egymással szemben beállított szövetszélei és a nyílások szövetszéleinek másik részéhez csatlakozó nyílásbefödések 65 szélei alkotják. A széleknek egymással szemben való beállításával a belőlük kép­zett szellőzőnyílásokat jobban, vagy ke­vésbbé nyithatjuk, vagy teljesen el is zár­hatjuk. Ha a nyílásokat csak hasítékok 70 képezik, a szeillőzőnyílásokat létre lehet hozni a hasítékszéleknek egymással szem­ben való beállításával. A hasítéknak az egyik hasítékszélen alkalmazott nyúl­vánnyal való átborítása szükséges a 75 könnyen nyíló hasíték befödése végett. Nyitott helyzetben az átfödések, illetve a szövettel szembe állított szövetrészek

Next

/
Oldalképek
Tartalom